313 talált cikk az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?

Kérdés: Fővárosi bevásárlóközpontban üzemeltetünk ruházati boltot. A bevásárlóközpont elvárásai miatt vasárnapi is nyitva tartunk. A kérdésem, hogy kell-e a munkavállalóknak vasárnapra külön bérpótlékot fizetnünk?

Kérdés: A munkavállalóinknak 2013. augusztus 1-jétől munkanapban adtuk ki a szabadságokat, mivel eddig általános munkarendben dolgoztak. A termelési igények miatt október 1-jétől meg kellett változtatni a munkarendet, és munkaidőkeret került bevezetésre. Ebben az esetben át lehet még térni a munkaórában történő kiadásra, vagy most már egész évben munkanapban kell folytatni a szabadság kiadását?

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?