Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek tekintendő – többek között – a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ennek fennállása mindig az adott munkaidőkeret végén állapítható meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló elszámolnak egymással; az Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. A munkaidőkeret lejártakor kell egybevetni a munkavállaló ténylegesen teljesített munkaidejét és azt, amire az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtaknak nincs akadálya, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató megteheti, hogy a heti két pihenőnapot ne szombatra és vasárnapra ossza be, hanem szombat munkanap legyen, és helyette hétköznap legyen egy pihenőnap. A pihenőnapok beosztása szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Diákmunka – ha a szolgáltatás fogadója nem foglalkoztat tovább

Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?
Részlet a válaszából: […] A diákszövetkezet tagjának munkaviszonya a diákszövetkezettel áll fenn. Egymással keret-munkaszerződést kötnek, amit a tényleges munkavégzés felmerülésekor egészítenek ki egy további megállapodással, amely a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzés részleteit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Ez tipikusan olyan kérdés, melyre "az eset összes körülményei" mérlegelésével lehet választ adni. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hallgatói munkaszerződés alapján alkalmazott hallgató díjazásának csak a mértékét határozza meg, mégpedig úgy, hogy előírja, az legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ával egyezzen meg. Az Nft. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Idénymunka pihenőnapok nélkül

Kérdés: Hathavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló folyamatos munkavégzése napjainak a száma mennyi lehet? Beosztható úgy, hogy 12 nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kap kampánycsúcsmunkák idején, ha a munkaidőkeret tartalma alatt a be nem osztott pihenőnapokat meg fogja kapni akkor, amikor nincs annyi munka? Mezőgazdasági munkára, szárítási és aratási időszakra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Általában hat nap munkavégzés után kötelező egy pihenőnap beosztása, ám ez alól néhány speciális munkarend kivételt jelent. Idetartozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.
Kapcsolódó címkék:      

Behívás – a különös részmunkaidő

Kérdés: A behívásos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók csak és kizárólag munkaidőkeretben foglalkoztathatók? A munkaszerződésben a napi óraszámot kell beírni, amire előre láthatólag szeretném behívni, vagy lehetséges azt írni, hogy napi maximum hat órára van behívási kötelezettsége, illetve munkaidőkeretben a havi óraszámot, amit le szeretnék dolgoztatni? Bejelentésnél a T1041-es nyomtatványon a heti óraszám rovatban mit kell szerepeltetni? Például napi négyórás munkaszerződés esetén az adott hónap első hetében két napot dolgozik, a második héten nem dolgozik, a hónap harmadik hetében nem dolgozik, a negyedik héten öt napot dolgozik. Mi lesz a munkavállalónál a bejelentésen a heti óraszáma? Ha módosul a keret, a T1041-es nyomtatványon módosítani kell?
Részlet a válaszából: […] A behíváson alapuló munkavégzés a részmunkaidő egyik sajátos esete, amikor a munkaidő mértéke a napi hat órát nem haladja meg. A törvény szerint ebben az atipikus munkajogviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
19
20
21
31