30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Üzemorvosi vélemény – szerződéses kapcsolat nélkül
Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?
2. cikk / 30 Egészségügyi alkalmassági vizsgálat – aktuális kérdések
Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
3. cikk / 30 Egészségügyi alkalmassági vélemények – tárolás és forma
Kérdés: Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.
4. cikk / 30 Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás
Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
5. cikk / 30 Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.
6. cikk / 30 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
7. cikk / 30 Munkaalkalmassági vizsgálat – nincsen a megbízottnál
Kérdés: Egy munkáltatónál megbízási szerződéssel foglalkoztatott személynek kötelező-e részt venni munkaalkalmassági vizsgálaton akár rövidebb, pl. 2 hét, vagy hosszabb időre történő foglalkoztatás esetén?
8. cikk / 30 Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők
Kérdés: Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?
9. cikk / 30 Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában
Kérdés: A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
10. cikk / 30 Egészségügyi munkavállaló – ha nem oltható be
Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
