Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szakszervezet a munkáltatónálfennálló képviseleti jogosultságának vizsgálata, és ezzel összefüggésben amunkáltató munkaügyi bírsággal nem sújtható. A munkaügyi ellenőrzés tárgyihatályára vonatkozó rendelkezések ugyanis nem teszik lehetővé...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Háztartási munka bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Hetente jár hozzánk a takarítónő, havonta be is szoktam jelenteni, illetve befizetem utána az 1000 Ft-ot. A múlt hónapban azonban a bejelentés sajnos elmaradt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elmaradása, illetve a bejelentéselmulasztása esetén igen szigorú szankció vár a foglalkoztatóra. 100 000forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, továbbá a foglalkoztatás után ateljes közterheket meg kell fizetnie, beleértve azt is, amit a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 21.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ki", hanem a munkáltató adja ki a számára. Mivel a munkáltatókötelessége a szabadságot annak esedékességének évében kiadni (munkaügyibírsággal is sújthatják ennek figyelmen kívül hagyása esetén), ezért jogszerűenrendelkezhettek az összegyűlt szabadság ki­adásáról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése

Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az Art. 172. § (5) bekezdése alapján a foglalkoztatót terhelőbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírságfelső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírságaz adózóra egyébként vonatkozó,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.

Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban – a heti munkaidő mértéke

Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
Részlet az állásfoglalásából: […] A Péptv. a prémiumévek programban való részvétel mellettkizárja ugyan a munkaviszony és a munkaviszony jellegű munkavégzésre irányulójogviszonyok párhuzamos fennállását [Péptv. 4. § (1) bek. b) pont], azonban amunkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összefüggésben a hatóságinyilvántartás jelenlegi adattartalmára, illetve a korábban alkalmi munkavállalássalkapcsolatban kiszabott bírságok törlésére vonatkozó kérdésére áttérve akövetkezők kiemelése szükséges. Az Rmktv. 2010. március...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.

Bírság a munkáltatónak – munkavállalói kárfelelősséggel?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha annak késedelmes teljesítése gondatlan eljárása miatttörtént meg, okozati összefüggés áll fenn magatartása és a cégüket terhelőbírság kiszabása között. Így kártérítési felelőssége is megáll, és – hacsakÖnöknél a munka- vagy kollektív szerződésük...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 6.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a támogatás visszavonása

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-a (6) bekezdése a támogatásra valójogosultság kizáró okaként említi, ha a támogatás igénylőjét a munkaügyihatóság munkaügyi bírsággal sújtotta.Az Áht. 15. § (8) bekezdésének a) pontja egyértelműenrendezi azt a helyzetet is, amikor a támogatás igénylése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címke:

Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak

Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírói gyakorlat alapján megállapítható: amennyiben amunkaügyi ellenőrző hatóság az érintett munkaterületen talált bizonyítottkörülmények alapján megállapítja a szokásos munkavégzésre való előkészületeket,a feltárt munkabiztonsági szabálytalanságok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.

Üres álláshely bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelentenie a munkáltatónak minden esetben a nála bármely okból megürült álláshelyet a munkaügyi központnak? Ha ezt nem teszi meg, érheti-e emiatt valamilyen szankció?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és nem munkaviszony keretében kívánja betölteni.Megjegyezzük, fennáll a lehetősége annak, hogy az államifoglalkoztatási szerv rendbírságot szabjon ki a bejelentési kötelezettségételmulasztó munkaadóval szemben, figyelemmel az Flt. 56/A. § (1) bekezdés a)pontjára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7
8
9