Találati lista:
381. cikk / 521 Bálozó pedagógus munkavégzése
Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
382. cikk / 521 Rendkívüli munkaidő ellenértéke
Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munkaidőt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
383. cikk / 521 Távolléti díj számítása délelőttös műszakban
Kérdés: A bérprogramunkat a szoftvertulajdonos cég úgy állította be, hogy amennyiben a munkavállaló délutáni (14-22) vagy éjszakai (22-06) műszakban van távol (pl. szabadságon), akkor távolléti díjat (ami az alapbérével egyenlő) és a 18.00 utáni órákra 30% műszakpótlékot kap, ha viszont délelőttös (6-14) műszakban lenne, akkor a távolléti díja az alapbéréből és az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékrészből áll. Jól gondolom, hogy ez a beállítás nem jó?
384. cikk / 521 Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor
Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
385. cikk / 521 Munkaszüneti napi utazás díjazása
Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?
386. cikk / 521 Munkaszüneti napon végzett munka elszámolása
Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?
387. cikk / 521 Műszakpótlékra jogosultság – a beosztás szerinti munkaidő változása
Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?
388. cikk / 521 Munkaszüneti napra beosztható munkaidő és az éves munkaóraszám
Kérdés: Társadalmi közszükségletet ellátó vízközmű-szolgáltató társaság vagyunk, a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Kérdésem a munkaszüneti napi munkavégzésben töltött ledolgozandó munkaidőhöz kapcsolódik. 2013-ban az Mt. szerinti összes teljesítendő munkaóra 261 nap x 8 óra = 2088 óra. Munkaszüneti napra eső idő: 10 nap x 8 óra = 80 óra. Ledolgozandó munkaóra 2008 óra. Megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóink az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése alapján munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzésre beoszthatók. A munkaszüneti napra vonatkozó 140. § (2) bekezdése szerinti díjazást részükre elszámoltuk. Munkaszüneti napon munkát végző, megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is 2008 óra az irányadó éves ledolgozandó munkaidő? Ebben az esetben ugyanis az összes munkaidő (évi 2088 óra) nem teljesül.
389. cikk / 521 Bérkompenzáció elszámolása
Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
390. cikk / 521 Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként
Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidőt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
