521 talált cikk a bérpótlék kifejezésre

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?

Kérdés: A munkavállaló bruttó havibére 560 000 forint. Májusban túlórát teljesített (május 1-jén és május 21-én, pünkösdkor), munkaidőkeret nincs. Az én számolásom szerint az alap 560 000/168 = 3333,33x8 = 26 667 forint, a 100% pótlék pedig 560 000/174 = 3218,39x8 = 25 747 forint. Ezzel szemben a bérszámfejtő cég megadja ugyanezt az alapot (26 667 Ft), de kétszer a 100%-os pótlékot (25 747x2 Ft). Melyik számolási módszer helyes a törvény szerint? Valóban kétszer kell megadni a 100%-os pótlékot?

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.

Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?

Kérdés: Olyan 3 műszakos 8 órás munkarendet vezetünk be, amiben a délelőttös műszakban a ledolgozandó 5 napnak hétfő 6:00-tól péntek 14:00-ig van a beosztása. Az éjszakai műszakban a ledolgozandó 5 nap vasárnap 22:00-tól péntek 06:00-ig tart. A délutános műszakban a ledolgozandó 5 nap hétfő 14:00-tól péntek 22:00-ig tart. Ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, akkor nem kell a vasárnapi pótlékot (50%) elszámolni? Van-e valamilyen buktatója annak, ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, szemben a "klasszikus" hétfő 06:00 órai indulással?

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?