Bérpótlék számítási alapja

Kérdés: Kiköthetem-e a munkaszerződésben, hogy a munkavállalónak a törvényesnél alacsonyabb mértékű éjszakai pótlékot fizetek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 142. §-a kimondja, hogy a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai, egy órát meghaladó időtartamú munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár. Ettől a rendelkezéstől az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérpótlékszámítás alapja

Kérdés: Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Az EBH 2003.973 számú határozat szerint ez a szabály diszpozitív, eltérést engedő szabály, így az nem ütközik az Mt. rendelkezéseibe, ha a felek megállapodnak, hogy a bérpótlék számítási alapja az alapbérnél alacsonyabb összegű bér. Mit, illetve milyen összeget jelent(het) az alapbérnél alacsonyabb összegű bér, van-e legalsó határ, és az ilyen megállapodás valamennyi bérpótlékra nézve alkalmazható-e (éjszakai, vasárnapi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra egyaránt), ha igen, azt külön kell-e részletezni a megállapodásban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ad kifejezett szabályt arra, hogy a bérpótlék alapját a törvényi mértéktől eltérően meghatározó megállapodásnak milyen minimummértéket kell figyelembe venni; erre vonatkozóan a felek szabad megállapodása irányadó. Ebben az esetben sem sérthet ugyanakkor alapelvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Állattenyésztésben dolgozó munkavállalót rendes munkaidőre történő munkavégzés esetén a munkaszüneti napon végzett munkájáért milyen juttatások illetik meg? Például október 23-án tehenészetben dolgozó állatgondozó 8 órában végzi a munkáját. A napi teljesítményén, a távolléti díján felül 100% bérpótlék is megilleti? Mi történik, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik? Akkor az elő­zőekhez még az 50%-os vasárnapi pótlékot is el kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon rendes munkaidőben munkát végző munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül munkaszüneti napi bérpótlék is megilleti, amelynek mértéke száz százalék [Mt. 140. § (2) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Külföldi munkavégzés munkaszüneti napon

Kérdés: A munkavállalóink Németországban dolgoznak, kiküldetés keretében. A kérdésem, hogy dolgozhatnak-e a magyar munkaszüneti napokon, és milyen díjazást kell nekik fizetni erre az időre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ugyanez a bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is [Mt. 140...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Bérpótlékalap – a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. munkaviszonnyal kapcsolatos szabályai a 13. § (3)bekezdés alapján relatíve diszpozitívak, így általában minden szabálytól, decsak a munkavállaló javára el lehet térni. Ha viszont magában a törvénybenkifejezetten szerepel az adott rendelkezés vonatkozásában, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Bérpótlék – a számítás alapja

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 145. § értelmében, amennyiben munkaviszonyravonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő,annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalószemélyi alapbére. Mivel az Mt. munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?

Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyikkérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet. Kivételesen akollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részébenmeghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
2
3