Szabadság – ha elfogy év közben

Kérdés: Cégünknél év végén kötelezően ki kell venni 5 nap szabadságot. Sajnos év közben nem minden kolléga figyelt erre, és így valakinek nem maradt ennyi szabadnapja. Mit lehet ilyenkor tenni? Fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg, vagy esetleg a munkaadó adhat egyéb jogcímen pluszszabadnapokat, amiket aztán kivesznek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a szabadság kiadása a munkáltató feladata, amely ezzel összefüggésben – bizonyos korlátozásokkal – meghatározhatja a szabadság kiadásának időpontját; a szabadság biztosítására elsősorban a munkáltatónak kell figyelmet fordítania [Mt. 122...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] Október 23. munkaszüneti napnak minősül. Ezen a napon, külföldön történő munkavégzés során – minderre tekintettel – a munkavállaló rendes munkaidőben is munkát végezhet [Mt. 102. § (1)–(2) bek.]. Ennek további feltétele, hogy a munkavállaló egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Havibéres munkavállaló díjazása hétvégi szabadság esetén

Kérdés: Munkavállalóink hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, és ennek keretében munkaidő-beosztásuk szerint néha hétvégén is. Hogyan kell kiszámolni a tárgyhónapban a munkavállalót megillető munkabért akkor, ha egy ilyen hétvégi napon szabadságot vesz ki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló számára abban a hónapban, amikor szabadságra megy, távolléti díjat és alapbért biztosan kell fizetni, mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadság elszámolása – váltási korlátok

Kérdés: Szabadságok nyilvántartása és kiadása: az egyik munkaterületen az eddigi napi 8 órás munkarend helyett munkaidőkeret kerül bevezetésre, a munka intenzitásától függően 12 óra is lehet a munkaidő, ami a nyári időszakban szinte állandósul. A szabadságot, melyet eddig napban tartottunk nyilván, és 8 órás munkanapra adtunk ki, ezek után mennyivel kell számolni? Ha eddig napban tartottuk nyilván a szabadságot, év közben hogy lehet áttérni ennél a néhány dolgozónál a szabadság órában való nyilvántartására, kiadására? Vagy ezután is, ha napi 12 órát dolgozik, a szabadsága 8 órát fog érni?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkaidő-növelés – a munkakör készenléti jellegűvé minősítése

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
Részlet a válaszából: […] Megoldás lehet, hogy készenléti jellegű munkakörnek tekintik a recepciós munkakört. A törvény szerint ugyanis az e munkakörben dolgozó munkavállalóval a munkáltató megállapodhat, hogy a teljes napi munkaidő 12 óra legyen [Mt. 92. § (2) bek.]. Abban is megállapodhatnak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkarend módosítása

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Munkaidő-beosztás és szabadságolási terv

Kérdés: Az Mt. 124. §-ában visszatérő a munkaidő-beosztás és a szabadság korrelációja. Mit kell előbb elkészíteni: a beosztást vagy a szabadságolási tervet? Az Mt.-ből úgy tűnik, mindenképpen a munkaidő beosztása készül el először, és csak utána jöhet a szabadság kiadása, mert ellenkező esetben a munkáltató eleve nem osztaná be a munkavállalót a szabadságként tervezett időszakra. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása történhet az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. Kiemelendő, ez a megoldás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] Ilyen arányosítást nem lehet tenni részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
16
17
18
23