Szakszervezetitagdíj-utalás – a személyes adatok védelme

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató térítés ellenében köteles levonni, és a megfelelő számlaszámra utalni. A munkáltató a GDPR-re hivatkozva megtagadhatja a tagdíj levonását a munkavállaló belépési nyilatkozata, kérése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...utalása tekintetében létrehozott megbízási jogviszonyban a megbízott a munkáltató, aki köteles a megbízó, azaz a munkavállaló által adott utasításokat követni e körben [Ptk. 6:273. § (1) bek.].(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdéséből következően a munkaviszony munkavállaló halálával történt megszűnésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – azaz a halál napjától – számított ötödik munkanapon az örökös vagy örökösök részére ki kell fizetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés: Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Egyébként nyitva állna a közös megegyezéssel történő megszüntetés lehetősége, ám ekkor az eltérést nem engedő szabályozásból fakadóan nem illetné meg végkielégítés a köztisztviselőt.Mivel a kinevezésmódosítás egyoldalú, a köztisztviselő aláírása nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A polgármesternek, alpolgármesternek (főállású vagy társadalmi megbízatású) kell-e jelenléti ívet vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármester és alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára irányadó speciális szabályokat a Kttv. VII/A. fejezete határozza meg azzal, hogy a Kttv. általános rendelkezései közül azok is irányadóak, amelyeket a 225/L. § felsorol. Ebből megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkaidő a peremidőben

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.
Részlet a válaszából: […] ...96. § (3) bek., 107–109. §], az Mt. rendszerében kötött munkarendnek tekintendő rugalmas munkarendben minden munkaidőszabály irányadó. Így nincs jogi akadálya a rendkívüli munkaidő elrendelésének, akkor sem, ha az egyébként a peremidőt érinti. Erre érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2018-tól fogyatékossági támogatásra jogosult, melyről most tájékoztatott. A Kttv. 102. §-ának (5) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság jár a köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult. Az előző évekre visszamenőleg megállapítható-e neki a pótszabadság? Ha igen, mikortól [figyelemmel a Kttv. 192. § (1) bekezdésére], és milyen szabályai vannak ez esetben a pótszabadság kiadásának?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe kíván venni valamely pótszabadságot, alappal várható el az együttműködési és a tájékoztatási kötelezettségéből adódóan az, hogy az ezt megalapozó jogosultságát megfelelő időben és módon közölje a munkáltatói jogkör gyakorlójával [Kttv. 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Távol lévő szülő szabadságra való joga

Kérdés: Az édesanya CSED-en van gyermekével, a GYED-et már az apuka igényli. Az édesanya továbbra is marad fizetés nélküli szabadságon, egészen a gyermek hároméves koráig. Az anyuka melyik időszakokra jogosult szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...és a gyermekgondozási szabadság első hat hónapja. Fontos, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából nincs jelentősége, hogy az adott távollét idejére kap-e valamilyen állami ellátást a munkavállaló, és ha igen, milyet.(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben, hogy a munkaközi szünetre irány­adó szabályok megsértése olyan súlyú-e, amely az adott esetben alapot ad a munkavállaló munkaviszonyának felmondására (pl. okszerű-e) [Mt. 64. § (2) bek. 66. § (2) bek.], a rendelkezésre álló információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Nyugdíjas óvónő – a lehetséges jogviszonyok

Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a köznevelési intézmény lenne a kölcsönvevő – nem a köznevelési intézmény és a munkavállaló között, hanem a kölcsönbe adó és a munkavállaló között állna fenn. Fontos, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében a munkavállaló a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szombatra elrendelt munkaidő – kompenzálás szabadidővel

Kérdés: A közalkalmazottak négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak 5/2-es, 8 órás munkarendben, hétfőtől péntekig. Városunkban havi egy szombaton rendezvényt tartanak, és ezt az intézmény szervezi. Akiknek nincsen szombatonként beosztás szerinti munkanapjuk, azok közül is dolgozik néhány ember, mert elő kell készülni, és maga a rendezvény is megkívánja. Az intézmény fizetni a túlmunkáért jelen állás szerint sajnos nem tud. A beosztás a havi egy első heti szombat alkalmával már előre tudható, így már egy hónappal előbb el lehet készíteni a beosztást arra a szombati pihenőnapjukra, amikor egyébként nem dolgoznának. De a rendezvény miatt a négyhavi munkaidőkeretben dolgozni fognak egy bizonyos szombaton havonta. Így lesz egy beosztás szerinti munkanapjuk szombaton (8 óra), és helyette hétfőn a beosztás szerinti munkanapjukon pihenőnaposok lesznek. A négyhavi munkaidőkeretbe bele tudja tenni a munkáltató, ha megbizonyosodik afelől, hogy így a ledolgozott 8 óra helyett kizárólag 8 órát kell kiadni, és semmivel nem többet. Fizetni nem tud, és a közalkalmazottaknak megfelel a szabadidő, ebben meg is állapodnak. A munkáltató szeretné szabályosan csinálni, kérdés, hogy a rendszeres időközönként elrendelt szombati 8 óra helyett csak 8 óra jár-e? És a kiadott 8 óra szabadidő mellett biztosan nincs-e pótlékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Láthatóan, a jelen esetben célszerű úgy megoldani a szombati munkavégzést, hogy e napra rendes munkaidőt oszt be a munkáltató, és az adott munkaidőkeretben egy hétköznapra osztja be az így hiányzó pihenőnapot.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
1
68
69
70
366