3708 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?

Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület pályázatot tett közzé a fenntartásában működő költségvetési intézmény intézményvezetői státuszának (magasabb vezetői beosztás) betöltésére. Ha az intézményvezetői pályázatot a munkáltatóval jelenleg is közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági vezető nyeri el, lehetséges-e esetében próbaidőt megállapítani?

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk édesapja súlyos beteg, Sepsiszentgyörgyön él. El kell-e engednünk, illetve elengedhetjük-e fizetés nélküli szabadságra édesapja ápolása érdekében?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?