3708 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft – nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?

Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?

Kérdés: A válság súlyosan érintette vállalatunkat, ezért fokozatos leépítéseket tervezünk, összesen mintegy 80 főtől tervezünk megválni az elkövetkező 1-1,5 évben. Van-e olyan foglalkoztatási célú támogatási eszköz, amellyel elkerülhető lenne az ilyen nagy arányú leépítés?

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.

Kérdés: A próbaidő alatt keresőképtelenné vált beteg munkavállalónk munkaviszonyát megszüntethetjük-e indokolás nélkül azonnali hatállyal, vagy – ha a próbaidőből még hátralévő idő hossza lehetővé teszi – a későbbi, esetleges jogvita elkerülése érdekében célszerűbb-e kivárnunk a munkavállaló keresőképességét?

Kérdés: Az Mt. 149/A. § értelmében a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os ún. vasárnapi bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a pihenőnapok összevonásával a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidejében kerül sor. Ha vasárnap a munkaidő-beosztás szerint nem 8 órát dolgozik a munkavállaló, hanem kevesebbet, a pótlékot igazítani kell-e a munkavállaló által ledolgozott időhöz, vagy pedig a napi 8 órára járó munkabér képezi annak alapját?

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?