3708 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?

Kérdés: Munkaidőkeretben dolgozónak 4 napon belül 12 óra rendkívüli munkavégzése van a pihenőnapján. Nem kap utána másik pihenőnapot. Ugyanennek a hónapnak a végén keretzárás is van. Megkapja a dolgozó a 12 órára az alapbért +100% pótlékot. Mi lesz a keretzáráskor emiatt keletkezett +12 órájával?

Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?

Kérdés: Ha a munkavállaló számára a munkáltató munkaruhát biztosít, és a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló a munkaruhát nem szolgáltatja vissza a munkáltatónak, a munkáltató a munkaruha kiadását vagy pedig a munkaruha értékének mint kárnak a megtérítését kérheti?

Kérdés: Egy dolgozó rugalmas munkaidőben dolgozik, munkaidőkeretben, a törzsidő 9–15 óráig tart, hétfőtől péntekig. A munkaköre szerviztechnikus. A munkavállaló kérésére, esetenként dolgozhat-e vasárnap úgy, hogy helyette a következő héten egy hétköznapot megkap pihenőnapnak? Jár-e a munkavállalónak vasárnapi pótlék?

Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?

Kérdés: A munkavállaló megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, a hét minden napja munkanap lehet. Háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. A keret első hónapjában megbetegedett, öt napot betegszabadságon volt, ezekre a napokra 12 órára lett volna beosztva. A munkáltató a betegszabadságot napban tartja nyilván, így a betegszabadság napjait a szerződés szerinti napi munkaidővel, nyolc órával vette figyelembe. Így öt napra keletkezett a munkavállalónak mínusz 20 órája (5×4 óra). A munkáltató a harmadik hónapban ledolgoztatta ezt a 20 órát, így nem keletkezett a keret végén órahiány. A munkavállaló reklamál, hogy a munkáltató szabálytalanul dolgoztatta le vele ezeket a hiányzó órákat. Helyesen járt-e el a munkáltató? Nem tehetett róla a munkavállaló, hogy beteg lett, de ledolgoztathatóak-e a szabadság vagy a betegszabadság miatt keletkezett mínuszórák?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?