33 cikk rendezése:
21. cikk / 33 Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?
Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
22. cikk / 33 Egyszerűsített foglalkoztatás – az alkalmi munkavállalók száma
Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?
23. cikk / 33 Alkalmi munkavállalók – beleszámítanak a statisztikai állományi létszámba?
Kérdés: Kft.-nk alkalmaz alkalmi munkavállalókat is. Kérdésünk, hogy e munkavállalók beletartoznak-e a cég statisztikai létszámába?
24. cikk / 33 Üres álláshely bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelentenie a munkáltatónak minden esetben a nála bármely okból megürült álláshelyet a munkaügyi központnak? Ha ezt nem teszi meg, érheti-e emiatt valamilyen szankció?
25. cikk / 33 Rehabilitációs hozzájárulás II.
Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
26. cikk / 33 Létszámstop – a határozott idejű kinevezés meghosszabbítása (I.)
Kérdés: Olvasom, hogy létszámstop van a közigazgatásban. Ez engem is érint, mert határozott idejű köztisztviselői kinevezésem van, a határozott idő szeptemberben jár le. A munkáltatóm korábban megígérte, hogy átvesz határozatlan idejű státuszra. Most azt mondja, hogy ez a létszámstop miatt nem lehetséges. Igaza van, vagy lehetséges-e a lejáró határozott idejű jogviszonyomat határozatlan idejűre módosítani, de legalább meghosszabbítani?
27. cikk / 33 Létszámstop – a helyettesítők közszolgálati jogviszonya? (II.)
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, egy GYES-en (fizetés nélküli szabadságon) lévő kolléganő helyére vettek fel határozott időre. Mi lesz a létszámstoppal az állásommal?
28. cikk / 33 Munkabérből való levonás
Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?
29. cikk / 33 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
30. cikk / 33 Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja
Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
