37 kérdés-válasz az adatszolgaltatas kifejezésre

37 cikk rendezése:

1. cikk / 37 Kölcsönzött munkavállalók figyelembevétele a rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Kölcsönbe adó cégünk egy kölcsönvevő partnernél jelenleg magyar munkavállalókat foglalkoztat egy kimondottan magyar toborzásra létrejött munkaerő-kölcsönzési keretszerződés szerint. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a statisztikai létszám számítása során az érintett kölcsönzött munkavállaló a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevőnél számít a statisztikai létszámba. Kölcsönbe adó cégünk a létszám növelése érdekében a kölcsönvevő cégtől szeretné a létszámot átvállalni, de csak az újonnan beléptetett munkavállalókra vonatkozóan. Mivel ennél a kölcsönvevő cégnél egész évben egy fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatunk (jelenleg is állományban van), és nem volt más munkavállaló kölcsönzésben, ezt az egy főt a kölcsönvevő átvenné saját állományba. A cél, hogy egész évben a kölcsönvevőhöz számítódjon ez az egy fő, mivel a rehabilitációs hozzájárulási költség szempontjából nem szeretnénk károsítani a partnert. Amennyiben a fenti szerződés kereteiben foglalkoztatott munkavállalók mindegyikét (1 fő) átveszi a kölcsönvevő saját állományba, és a kölcsönbe adó kötne egy új keretszerződést ugyanezzel a partnerrel, Magyarországgal nem határos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, járható-e az az út, hogy ott már úgy rendelkezzenek a szerződésben, hogy a statisztikai létszám számítása során a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönbe adónál vesszük figyelembe a létszámot? Tehát a fent említett munkaerő-kölcsönzési szerződés szerint például 2024. január 1-től 2024. augusztus 31-ig a létszám a kölcsönvevőnél számít, 2024. szeptember 1-től egy új keretszerződést köt a kölcsönbe adó ugyanezzel a kölcsönvevővel, de abba már úgy állapodnak meg, hogy a kölcsönbe adónál számít a statisztikai létszámba, 2024. december 31-ig. Így az éves bevallásnál egy cégnél kétféle eljárás lenne.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

2. cikk / 37 Magán-munkaerőközvetítési szolgáltatás belföldi székhely nélkül

Kérdés: A magán-munkaerőközvetítői tevékenységre vonatkozó 118/2001. Korm. rendelet értelmezése során felmerülő kérdéseinkkel kapcsolatban szeretnénk iránymutatást kérni! Végezhet-e magán-munkaerőközvetítési tevékenységet Magyarországra EGT-tagállamon kívüli (pl. egyesült államokbeli) toborzó cég közvetlenül, azaz EGT-n belüli entitás nélkül? Amennyiben álláspontjuk nemleges lenne, kérjük iránymutatásukat arra vonatkozóan, hogy elégséges-e egy EGT-tagállamban entitással rendelkeznie a toborzó cégnek, vagy annak kifejezetten előfeltétele a magyar entitás alapítása. Amennyiben szükség van magyar entitás felállítására, ahhoz igénybe vehető-e székhelyszolgáltató? Ha viszont álláspontjuk szerint nem előfeltétele a magán-munkaerőközvetítési tevékenységnek magyar entitás alapítása, a toborzó cég hogyan, mely kormányhivatal részére tud eleget tenni a 118/2001. Korm. rendelet 13. §-ában foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének (mely a telephely szerint illetékes kormányhivatalt jelöli meg)? A toborzó cég (fizikai) irodahelyiségének szükségszerűen Magyarországon kell-e lennie, vagy van arra lehetőség, hogy az egy Magyarországon kívüli EGT-tagállamban vagy akár az EGT-n kívül legyen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

3. cikk / 37 Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

4. cikk / 37 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül

Kérdés:

A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

5. cikk / 37 Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

6. cikk / 37 Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

7. cikk / 37 Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

8. cikk / 37 Adatszolgáltatás – az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során

Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

9. cikk / 37 Lakcímadat közlése a munkáltatóval

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

10. cikk / 37 Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.