Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés
Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5068
[…] határozza meg. Célszerű figyelembe venni a helyettesített személy illetményét és a másik munkakör ellátására fordított időt is. Fontos, hogy helyettesítési díj akkor is jár, ha a többletmunka is a rendes munkaidőben valósul meg. Ha a közalkalmazott a két munkakört nem tudja a rendes munkaidejében ellátni, a helyettesítési díjon felül a rendkívüli munkaidőre is jogosult ellenértékre [Mt. 143. §].A kérdésből pontosan nem állapítható meg, hogy a munkáltató melyik törvény hatálya alá tartozik. Ha egészségügyi intézményről van szó, az Eszjtv. irányadó, ami szintén a fentiek szerinti feltételekkel rendelkezik a helyettesítési díjról, azzal, hogy annak mértékét állami fenntartású intézmény esetén az országos kórház-főigazgató, egyéb esetben a munkáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg [Eszjtv. 8. § (14) bek., 528/2020. Korm. rendelet 26. § (3) bek.]. Az előbbi munkáltatókra az 1/2024. (IV. 4.) OKFŐ utasítás 4.3. címe írja elő a helyettesítési díj részletes szabályait. E szerint a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményének 30%-a az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti személy esetén, illetve 50%-a az […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. szeptember 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5068
[…] határozza meg. Célszerű figyelembe venni a helyettesített személy illetményét és a másik munkakör ellátására fordított időt is. Fontos, hogy helyettesítési díj akkor is jár, ha a többletmunka is a rendes munkaidőben valósul meg. Ha a közalkalmazott a két munkakört nem tudja a rendes munkaidejében ellátni, a helyettesítési díjon felül a rendkívüli munkaidőre is jogosult ellenértékre [Mt. 143. §].A kérdésből pontosan nem állapítható meg, hogy a munkáltató melyik törvény hatálya alá tartozik. Ha egészségügyi intézményről van szó, az Eszjtv. irányadó, ami szintén a fentiek szerinti feltételekkel rendelkezik a helyettesítési díjról, azzal, hogy annak mértékét állami fenntartású intézmény esetén az országos kórház-főigazgató, egyéb esetben a munkáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg [Eszjtv. 8. § (14) bek., 528/2020. Korm. rendelet 26. § (3) bek.]. Az előbbi munkáltatókra az 1/2024. (IV. 4.) OKFŐ utasítás 4.3. címe írja elő a helyettesítési díj részletes szabályait. E szerint a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményének 30%-a az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti személy esetén, illetve 50%-a az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
