Munkavégzés szabadság alatt "rugalmas" munkarendben
Kérdés
Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. augusztus 9-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4482
[…] nem lehet felaprózni félnapos távollétekre – még a munkavállaló kérésére sem. Ha a szabadság napján mégis dolgozik a munkavállaló, az a szabadság megszakításának minősül [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Ez akkor is így van, ha az adott napi munkavégzésre nem a munkáltató utasítására került sor, de a munkavállaló teljesítését a munkáltató tudomásul veszi. Annak viszont nincs akadálya, hogy a felek – a munkavállaló írásbeli kérésére – oly módon módosítsanak a munkavállaló munkaidő-beosztásán, hogy egy adott munkanapon lerövidítik a munkaidőt, azzal, hogy a kieső órákat a munkavállaló máskor teljesíti [Mt. 97. § (5) bek.]. Még egyszerűbb, ha a felek tudnak erről előre (még az adott időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás közlése előtt) egyeztetni, és akkor a munkáltató eleve úgy alakíthatja ki a beosztást, hogy figyelembe veszi a munkavállaló távollét iránti igényeit. A kérdéses esetben a munkavállalók amúgy is rendelkeznek […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. augusztus 9-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4482
[…] nem lehet felaprózni félnapos távollétekre – még a munkavállaló kérésére sem. Ha a szabadság napján mégis dolgozik a munkavállaló, az a szabadság megszakításának minősül [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Ez akkor is így van, ha az adott napi munkavégzésre nem a munkáltató utasítására került sor, de a munkavállaló teljesítését a munkáltató tudomásul veszi. Annak viszont nincs akadálya, hogy a felek – a munkavállaló írásbeli kérésére – oly módon módosítsanak a munkavállaló munkaidő-beosztásán, hogy egy adott munkanapon lerövidítik a munkaidőt, azzal, hogy a kieső órákat a munkavállaló máskor teljesíti [Mt. 97. § (5) bek.]. Még egyszerűbb, ha a felek tudnak erről előre (még az adott időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás közlése előtt) egyeztetni, és akkor a munkáltató eleve úgy alakíthatja ki a beosztást, hogy figyelembe veszi a munkavállaló távollét iránti igényeit. A kérdéses esetben a munkavállalók amúgy is rendelkeznek […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
