Rendkívüli munkaidő a peremidőben

Kérdés:

A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.

Részlet a válaszából: […] ...törzsidőben kell ledolgozni (a kérdés szerinti esetben 9 és 15 óra között), míg a másik részét a munkáltató által előírt peremidőben (a jelen példában 6 és 9, illetve 15 és 18 óra között), de a munkavállaló által választott ütemezésben. Ez azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott törzsidőben kell ledolgozni (pl. minden hétköznap 10 és 14 óra között), míg a másik részét a munkáltató által előírt peremidőben (pl. minden hétköznap 6 és 18 óra között), de a munkavállaló által választott ütemezésben. Így a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...munkarend pedig azt jelentené, hogy a munkavállaló számára a munkáltató a munkaidő egy részét beosztja ("törzsidő"), egy részét (a "peremidőt") azonban a munkavállaló oszthatná be (pl. előírhatja a munkáltató, hogy naponta 10 óra és 14 óra között "bent kell lenni"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...hogy azokat ne lehetne máskor elvégezni. Tipikus esetben a munkavállalók nagyobbrészt azonos feladatokat végeznek a törzsidőben és a peremidőben is. Ettől még a rugalmas munkarend jogszerűen alkalmazandó, azt azonban a törvény szerint kötött munkarendnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt

Kérdés:

Rugalmas munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállalóink esetén a munkaidő-beosztás jogát részben engedjük át. Munkáltatónként fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy a munkavállalót korábban munkavégzésre berendelje, illetve a törzsidő végével is munkavégzésre utasítsa. A munkaidő-beosztás részben történő átengedésével vannak napok, amikor a munkaidő hosszát előre nem lehet megtervezni. Helyes-e az a gyakorlatunk, hogy a munkaidő-beosztás sajátossága miatt a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának b) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést?

Részlet a válaszából: […] ...épp a hosszú várakozás megállapíthatósága ellen szól. Ha ugyanis alapvetően a munkavállaló maga dönti el, hogy a munkaidejének a peremidőben mikor van vége, akkor azt igazítani tudja a közösségi közlekedéshez, azaz a várakozási idő a minimumra szorítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...a törvényi szabályok alapján csak a teljes munkaidő beosztására vonatkozó jogot tudja átengedni a közalkalmazottaknak, a törzsidő-peremidő kialakítása nem minősül kötetlen munkarendnek [Mt. 96. § (2) bek.]. Ebből következően a munkaidő beosztásának joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] ...hét is lehet [Mt. 94. § (1)-(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Törzsidőben dohányzás – a lehetséges következmények

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással szüntette meg a munkáltató arra való hivatkozással, hogy napi rendszerességgel több alkalommal kijár az üzemből dohányozni törzsidőben, azaz munkavégzési idejében a munkahelyét engedély nélkül elhagyja. A munkavállaló a tényt, hogy napi rendszerességgel napi két-három alkalommal jár ki az üzemből dohányozni, nem tagadja, azonban arra hivatkozik, hogy ezt a gyakorlatot a munkáltató tartósan nemcsak neki, hanem más munkavállalóknak szankció nélkül eltűrte és jelenleg is eltűri, figyelmeztetésben sem szóban, sem írásban korábban nem részesült. Alappal támadható-e a felmondás akár arra hivatkozással, hogy ha a munkavállaló éveken keresztül eltűrte, hogy a munkavállaló kijár a munkaidejében dohányozni a gyáron kívülre, akkor erre nem lehet jogszerűen felmondást alapítani, ugyanis a felmondásnak a felmondás indokaként megjelölt kötelességszegésnek időben kapcsolódni kell a felmondás közléséhez? Ezt az álláspontot olvastam egy munkajogi szakembertől, de nem találtam erre vonatkozó konkrét bírói gyakorlatot. Ha alapos ezen vagy más jogi indokból a felmondás jogszerűtlensége, kérem – ha ilyenről tudásuk van –, hogy a válaszukkal együtt konkrét döntvényszámokat is adjanak meg.
Részlet a válaszából: […] Úgy tűnik a tényállás alapján, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése, amely egyébként valóban a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegését jelenti, látszólagos lehet csupán. Ha ugyanis a munkavállaló a munkahelyét engedély nélkül elhagyja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szabadság kiadása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] ...törzsidőn és peremidőn alapuló rugalmas munkaidő-beosztás az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése szerinti kötetlen beosztásnak nem tekinthető, mivel a munkáltató nem teljes egészében, csak a peremidőt tekintve adja át a munkaidő-beosztásának jogát a munkavállalónak. Ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Kötetlen munkarend – nem tartható fenn a törzsidő-peremidő rendszere január 1-jétől

Kérdés: Több, szellemi munkakörben foglalkoztatott kollégánkat tavaly kötetlen munkarend útján alkalmaztuk, törzsidővel. Január 1-jétől milyen módon tartható fenn ez a rendszer? Lehetőség van most is meghatározni, hogy a munkavállalók adott napokon mettől meddig legyenek bent a cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. A törvényi szabály január 1-jei módosítása miatt a korábbi, klasszikus törzsidő-peremidő rendszer nem tartható fenn; azaz a munkáltató a kötetlen munkarend fenntartása mellett nem dönthet úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.
1
2