Készenlét – nem rendelhető el a szabadság alatt

Kérdés: A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tényleges teljesítés szerint kell nyilvántartani a (rendkívüli) munkaidőt.Annak egyébként nincs akadálya, hogy a készenlét a peremidőre essen, azzal, hogy ha a munkavállaló ebben az időszakban – választása alapján – munkaidejét tölti, akkor azt munkaidőként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben említett törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti. Mivel ebben az esetben a munkaidő tetemes részét a munkáltató osztja be, továbbá a munkavállaló által beosztható és a munkáltató által előírt munkaidőben is ugyanazt a feladatot kell ellátni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

„Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek

Kérdés: Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...le. A munkáltató ugyanakkor mindig mérlegelheti, hogy egy ilyen munkavállalói kérelmet elfogad-e.A rugalmas munkarendet vagy törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti, de a gyakorlatban alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Rendelkezésre állás munkaadói ellenőrzése

Kérdés: A dolgozó munkarendje kötetlen. Olyan munkakörben dolgozik, hogy külföldiekkel kell neki szorosan együttműködni (nem vezető beosztású). A munkáltató heti szinten engedélyezett egy nap otthoni munkavégzést. A dolgozónak külföldi a felettese, de Magyarországon dolgozik, magyar munkáltatónál. A munkáltatója engedte számára, hogy 9–15 óráig legyen bent napi szinten a cégnél, a többit pedig otthonról pótolja, mert van kiskorú gyermeke, ezzel is segítve a rugalmasságot, hogy tudja vinni óvodába/iskolába. A munkáltató észrevette, hogy a dolgozó visszaél ezen bizalmával, és több napot van otthoni munkavégzésen, továbbá nem is dolgozza le a napi 8 óráját, pontosan olyan időadatokat ír be, ami nagy valószínűséggel valótlan. Például, hogy reggel 5-től 7-ig dolgozik otthonról, és sajnos már volt rá példa, hogy találkoztak vele a boltban, vásárolt munkaidőben. Mit tud tenni a munkáltató, hogy egységesen járjon el a többi munkavállalóval szemben? Attól tart a munkáltató, hogy másoknak is megtetszik ez a helyzet. Hogyan tudná szabályozni, hogy bent kell neki lenni heti 4 napot? Hogyan tudná ellenőrzés alá vonni? Van-e erre egyáltalán lehetősége a munkáltatónak kötetlen munkarend esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– teljes egészében maga dönt arról, hogy mikor van a munkaideje, mikor végez munkát. A kérdésben leírt törzsidő (9–15 óra) és peremidő kombinációja ennek nem felel meg, azaz a munkavállaló ez alapján nem minősíthető kötetlen munkarendben dolgozónak. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.

Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Készenlétről van szó, ha a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezett, és a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkaidő a peremidőben

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...törzsidőben kell ledolgozni (a kérdés szerinti esetben 9 és 15 óra között), míg a másik részét a munkáltató által előírt peremidőben (a jelen példában 6 és 9, illetve 15 és 18 óra között), de a munkavállaló által választott ütemezésben. Ez azért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározott törzsidőben kell ledolgozni (pl. minden hétköznap 10 és 14 óra között), míg a másik részét a munkáltató által előírt peremidőben (pl. minden hétköznap 6 és 18 óra között), de a munkavállaló által választott ütemezésben. Így a munkaidő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 5.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés: A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkarend pedig azt jelentené, hogy a munkavállaló számára a munkáltató a munkaidő egy részét beosztja ("törzsidő"), egy részét (a "peremidőt") azonban a munkavállaló oszthatná be (pl. előírhatja a munkáltató, hogy naponta 10 óra és 14 óra között "bent kell lenni"...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 5.

Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy azokat ne lehetne máskor elvégezni. Tipikus esetben a munkavállalók nagyobbrészt azonos feladatokat végeznek a törzsidőben és a peremidőben is. Ettől még a rugalmas munkarend jogszerűen alkalmazandó, azt azonban a törvény szerint kötött munkarendnek kell tekinteni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.

Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállalóink esetén a munkaidő-beosztás jogát részben engedjük át. Munkáltatónként fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy a munkavállalót korábban munkavégzésre berendelje, illetve a törzsidő végével is munkavégzésre utasítsa. A munkaidő-beosztás részben történő átengedésével vannak napok, amikor a munkaidő hosszát előre nem lehet megtervezni. Helyes-e az a gyakorlatunk, hogy a munkaidő-beosztás sajátossága miatt a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának b) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...épp a hosszú várakozás megállapíthatósága ellen szól. Ha ugyanis alapvetően a munkavállaló maga dönti el, hogy a munkaidejének a peremidőben mikor van vége, akkor azt igazítani tudja a közösségi közlekedéshez, azaz a várakozási idő a minimumra szorítható....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 6.
1
2