Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat
Kérdés
Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. szeptember 23-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3695
[…] munkakörrel. Például, a kérdésben szereplő pénztáros munkavállaló utasítható arra, hogy a bankból készpénzt hozzon el, de arra már nem, hogy a konyhásoknak segítsen a megvásárolt élelmiszert elhozni a piacról. Ugyanakkor a munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy a munkavállalót olyan feladatra kötelezze, ami nem része a munkakörének. Ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §). Ennek lényege az, hogy a munkáltató egyoldalú utasítással kötelezi a munkavállalót a szerződés (kinevezés) szerinti munkakörtől eltérő feladatra, amely évente nem haladhatja meg a 44 munkanapot. Ha tehát a munkavállaló munkaköre eredetileg nem pénztáros, de a munkáltató e munkakör ideiglenes helyettesítésére utasítja, az e munkakörrel összefüggően elvárhatja tőle az autóvezetést is.A fent kifejtetteknek a méltányosság elve állít korlátot. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató utasításával nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bek.]. A gépkocsivezetésre utasításnál ez akkor merülhet fel például, ha a munkavállalónak van ugyan jogosítványa, de évek óta nem vezetett, vagy még nagyon gyakorlatlan sofőr, aki ezért nem […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*