Szabadsághalmozódás
Kérdés
A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. december 14-én (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2466
[…] 3/5-ét, azaz 15 munkanapot, és a köztisztviselőnek a besorolásától, illetve egyéb személyes és családi körülményeitől (pl. gyermekei száma, egészségkárosodása, egészségkárosító körülmények között történő foglalkoztatása) függően járó pótszabadságát a köztisztviselő beleegyezése hiányában is köteles kiadni. A szabadságolási tervben foglaltaktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, és ebben az esetben a kormánytisztviselő – kivéve ha az eltérésre a kormánytisztviselő kérelmére került sor – jogosult az ezzel összefüggésben felmerült kára, költségei megtérítésére [Kttv. 103. § (6) bek.].A munkáltató a Kttv. 104. §-ának (2) bekezdése alapján három esetben adhatja ki a szabadságot az esedékesség évét követően. Január 31-ig van minderre lehetőség a munkáltató szolgálati érdekének fennállása esetén. Ilyen érdeknek minősül a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy rendkívüli feladatok határidőben történő ellátása (pl. év végi teljesítési határidők miatt megnövekedett ügyfélforgalom). Az esedékesség évét követő év március 31-éig adhatja ki a munkáltató a szabadságot kivételesen fontos szolgálati érdekből. Ilyen "minősített" érdek lehet a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár). Végül a köztisztviselő betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a munkáltató a szabadságot, ha az esedékesség éve már eltelt.Összegezve az eddigieket: nem a köztisztviselő, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójának […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. december 14-én (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2466
[…] 3/5-ét, azaz 15 munkanapot, és a köztisztviselőnek a besorolásától, illetve egyéb személyes és családi körülményeitől (pl. gyermekei száma, egészségkárosodása, egészségkárosító körülmények között történő foglalkoztatása) függően járó pótszabadságát a köztisztviselő beleegyezése hiányában is köteles kiadni. A szabadságolási tervben foglaltaktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, és ebben az esetben a kormánytisztviselő – kivéve ha az eltérésre a kormánytisztviselő kérelmére került sor – jogosult az ezzel összefüggésben felmerült kára, költségei megtérítésére [Kttv. 103. § (6) bek.].A munkáltató a Kttv. 104. §-ának (2) bekezdése alapján három esetben adhatja ki a szabadságot az esedékesség évét követően. Január 31-ig van minderre lehetőség a munkáltató szolgálati érdekének fennállása esetén. Ilyen érdeknek minősül a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy rendkívüli feladatok határidőben történő ellátása (pl. év végi teljesítési határidők miatt megnövekedett ügyfélforgalom). Az esedékesség évét követő év március 31-éig adhatja ki a munkáltató a szabadságot kivételesen fontos szolgálati érdekből. Ilyen "minősített" érdek lehet a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár). Végül a köztisztviselő betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a munkáltató a szabadságot, ha az esedékesség éve már eltelt.Összegezve az eddigieket: nem a köztisztviselő, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójának […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
