Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?
Kérdés
Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 6-án (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 642
[…] azon hónapokra, amelyekre több munka esik, a heti pihenőnapok részbeni összevonásával hosszabb munkaheteket határoz meg (pl. 6 napos munkahetek), mint azokra, amelyekre kevesebb munka jut (pl. 4 napos munkahetek). Kollektív szerződés hiányában a munkáltató által egyoldalúan megállapítható keret maximuma legfeljebb négy hónap lehet [Mt. 118/A. § (1) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy négy hónap átlagában az egyes munkavállalókra eső heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát azzal, hogy a 40 és 48 óra közötti rész – teljes munkaidős alkalmazottak esetén – rendkívüli munkavégzésnek minősül. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásakor az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján a munkaidő a munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazása esetén – egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet [Mt. 119. § (3) bekezdés a) pont]. Négyhavi (16 heti) munkaidőkeretben – a rendkívüli munkavégzést nem számolva – átlagosan 640 munkaóra teljesíthető (40 óra x 16 hét = 640 óra). Az egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás lehetőséget ad például arra, hogy 8 héten keresztül heti 60 óra munkát végezzen a munkavállaló (12 óra x 5 nap = 60 óra x 8 hét = 480 óra), majd 8 héten keresztül heti 20 óra munkát végezzen a munkavállaló (4 óra x 5 nap = 20 óra x 8 hét = 160 óra). De arra is lehetőség van, hogy akár 10 héten keresztül dolgozzanak a munkavállalók 60 órát (12 óra x 5 nap = 60 óra x 10 = 600 óra), a maradék 40 órát pedig a munkáltató szabadon oszthatja el a további 6 hét alatt. Tehát heti öt munkavégzési nappal számolva, de egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás alkalmazásakor nagyobb a munkáltató mozgástere, mint a szigorú korlátokkal alkalmazható – az alábbiakban ismertetendő – heti pihenőnap-összevonásból eredő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ha munkaidőkeretben alkalmazzák a munkavállalókat, lehetőség nyílik arra, hogy összevontan adják ki a heti pihenőnapokat. Figyelemmel kell lenniük, hogy a pihenőnap legfeljebb kéthetente, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta adható ki – részben vagy egészében – összevontan [Mt. 124. § (5) bekezdés]. Általános szabály szerint azonban hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező [Mt. 124. § (7) bekezdés, Mt. 124/A. § (3) bekezdés]. Ebből következően hiába alkalmazhat a munkáltató négyhavi munkaidőkeretet, miután Önöknél nincs kollektív szerződés, a kereten belül – és kizárólag a felek megállapodása esetén – legfeljebb egy hónapra vonható össze a pihenőnapok biztosítása. Így négy hónapos munkaidőkereten belül is legfeljebb havonta meg kell kapnia a munkavállalónak az erre az időtartamra számított heti két pihenőnapot, illetve az e helyett biztosított legalább heti 48 óra pihenőidőt – összesen 8 pihenőnapot vagy 192 óra pihenőidőt [Mt. 124. § (1)–(2) bekezdés]. Így például lehetőségük van arra, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. április 6-án (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 642
[…] azon hónapokra, amelyekre több munka esik, a heti pihenőnapok részbeni összevonásával hosszabb munkaheteket határoz meg (pl. 6 napos munkahetek), mint azokra, amelyekre kevesebb munka jut (pl. 4 napos munkahetek). Kollektív szerződés hiányában a munkáltató által egyoldalúan megállapítható keret maximuma legfeljebb négy hónap lehet [Mt. 118/A. § (1) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy négy hónap átlagában az egyes munkavállalókra eső heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát azzal, hogy a 40 és 48 óra közötti rész – teljes munkaidős alkalmazottak esetén – rendkívüli munkavégzésnek minősül. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásakor az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján a munkaidő a munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazása esetén – egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet [Mt. 119. § (3) bekezdés a) pont]. Négyhavi (16 heti) munkaidőkeretben – a rendkívüli munkavégzést nem számolva – átlagosan 640 munkaóra teljesíthető (40 óra x 16 hét = 640 óra). Az egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás lehetőséget ad például arra, hogy 8 héten keresztül heti 60 óra munkát végezzen a munkavállaló (12 óra x 5 nap = 60 óra x 8 hét = 480 óra), majd 8 héten keresztül heti 20 óra munkát végezzen a munkavállaló (4 óra x 5 nap = 20 óra x 8 hét = 160 óra). De arra is lehetőség van, hogy akár 10 héten keresztül dolgozzanak a munkavállalók 60 órát (12 óra x 5 nap = 60 óra x 10 = 600 óra), a maradék 40 órát pedig a munkáltató szabadon oszthatja el a további 6 hét alatt. Tehát heti öt munkavégzési nappal számolva, de egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás alkalmazásakor nagyobb a munkáltató mozgástere, mint a szigorú korlátokkal alkalmazható – az alábbiakban ismertetendő – heti pihenőnap-összevonásból eredő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ha munkaidőkeretben alkalmazzák a munkavállalókat, lehetőség nyílik arra, hogy összevontan adják ki a heti pihenőnapokat. Figyelemmel kell lenniük, hogy a pihenőnap legfeljebb kéthetente, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta adható ki – részben vagy egészében – összevontan [Mt. 124. § (5) bekezdés]. Általános szabály szerint azonban hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező [Mt. 124. § (7) bekezdés, Mt. 124/A. § (3) bekezdés]. Ebből következően hiába alkalmazhat a munkáltató négyhavi munkaidőkeretet, miután Önöknél nincs kollektív szerződés, a kereten belül – és kizárólag a felek megállapodása esetén – legfeljebb egy hónapra vonható össze a pihenőnapok biztosítása. Így négy hónapos munkaidőkereten belül is legfeljebb havonta meg kell kapnia a munkavállalónak az erre az időtartamra számított heti két pihenőnapot, illetve az e helyett biztosított legalább heti 48 óra pihenőidőt – összesen 8 pihenőnapot vagy 192 óra pihenőidőt [Mt. 124. § (1)–(2) bekezdés]. Így például lehetőségük van arra, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
