"GYES-ről visszatérő munkavállaló" esete a munkaszerződés módosításával
Kérdés
GYES-en lévő anyuka vagyok. Kisfiam születését követően több mint egy évig otthon maradtam, és azt gondoltam, hogy még maradok, ameddig csak lehet, de most úgy alakultak a dolgok, hogy mielőbb szeretnék dolgozni. Amikor a munkahelyemen jeleztem a visszatérésemet, a személyzetis kolléganő arról tájékoztatott, hogy a cégen belüli gyakorlat most az, hogy a GYES-ről visszatérőket úgy veszik vissza, hogy gyermekük hároméves koráig határozott idejű munkaszerződést kötnek velük úgy, hogy mögöttesen a már meglévő határozatlan idejű munkaviszonyuk is fennmarad. Amikor ez a határozott idejű munkaviszony lejár, csak akkor térnek vissza a régi határozatlan idejű munkaszerződéshez. A felajánlott határozott idejű munkaszerződés alapján kevesebb lenne a fizetésem annál, mint amennyit a határozatlan idejű munkaszerződés szerint kaptam. Megcsinálhatja-e ezt a munkáltató? Köteles vagyok-e ebbe belemenni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. július 21-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 74
[…] időkorlátozás nélkül folytathasson keresőtevékenységet [Cst. 21. § b) pont]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló dönthet úgy, hogy "visszamegy" dolgozni, miután gyermeke betöltötte első életévét. Ilyenkor a munkaviszony szünetelésének vége szakad, s minden ott folytatódik, ahol a felek a szünetelést megelőzően "abbahagyták". Ebből következik az is, hogy ebben az esetben nincsen szükség új munkaszerződés megkötésére sem. A munkajog általános elveiből levezethetően egyébként általában nincs lehetőség arra, hogy ugyanazon felek között több munkaviszony létesüljön. A munkáltató tehát nem létesíthet a már meglévő határozatlan idejű munkaviszony mellett, azzal párhuzamosan ugyanazzal a személlyel egy másik, határozott idejű munkaviszonyt. Mindezekből következik, hogy a munkáltató határozott idejű munkaszerződés "megkötésére" vonatkozó javaslata jelen esetben valójában nem más, mint a munkaviszony módosítására irányuló ajánlat, ezt azonban nem köteles elfogadni a munkavállaló. Az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést. Így ha a munkavállaló "nem megy bele" a határozatlan időre létesített munkaviszony határozott idejűvé történő módosításába, a munkáltató köteles az eredeti munkaszerződés által megállapított keretek között továbbfoglalkoztatni. A munkavállalón múlik egyúttal az is, hogy elfogadja-e a személyi alapbér csökkentését vagy sem. Megjegyzendő azonban az is, hogy az Mt. 84. §-a többek között éppen az ilyen esetekre írja elő a munkáltató számára a munkaszerződés módosításának kötelezettségét. Ha ugyanis a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság után visszatér dolgozni, személyi alapbérét a törvény értelmében az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. július 21-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 74
[…] időkorlátozás nélkül folytathasson keresőtevékenységet [Cst. 21. § b) pont]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló dönthet úgy, hogy "visszamegy" dolgozni, miután gyermeke betöltötte első életévét. Ilyenkor a munkaviszony szünetelésének vége szakad, s minden ott folytatódik, ahol a felek a szünetelést megelőzően "abbahagyták". Ebből következik az is, hogy ebben az esetben nincsen szükség új munkaszerződés megkötésére sem. A munkajog általános elveiből levezethetően egyébként általában nincs lehetőség arra, hogy ugyanazon felek között több munkaviszony létesüljön. A munkáltató tehát nem létesíthet a már meglévő határozatlan idejű munkaviszony mellett, azzal párhuzamosan ugyanazzal a személlyel egy másik, határozott idejű munkaviszonyt. Mindezekből következik, hogy a munkáltató határozott idejű munkaszerződés "megkötésére" vonatkozó javaslata jelen esetben valójában nem más, mint a munkaviszony módosítására irányuló ajánlat, ezt azonban nem köteles elfogadni a munkavállaló. Az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést. Így ha a munkavállaló "nem megy bele" a határozatlan időre létesített munkaviszony határozott idejűvé történő módosításába, a munkáltató köteles az eredeti munkaszerződés által megállapított keretek között továbbfoglalkoztatni. A munkavállalón múlik egyúttal az is, hogy elfogadja-e a személyi alapbér csökkentését vagy sem. Megjegyzendő azonban az is, hogy az Mt. 84. §-a többek között éppen az ilyen esetekre írja elő a munkáltató számára a munkaszerződés módosításának kötelezettségét. Ha ugyanis a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság után visszatér dolgozni, személyi alapbérét a törvény értelmében az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
