Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet [Szkt. 83. § (3) bek.]. Sem az Mt., sem a Szkt. nem írja elő azonban, hogy a kérdés szerinti esetben, azonos felek között fennálló jogviszonyokban a munkaidőt egybe kellene számítani. Tehát a szakképzési munkaszerződés alapján teljesített órákat nem kell figyelembe venni a munkaviszonyban a munkaidő-, illetve a pihenő­idő-szabályok szempontjából, sem akkor, ha azok a munkaviszonyban beosztott heti pihenőnapokra esnek, sem akkor, ha bárhova máshova. A kérdés alapján a szakképzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya

Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
Részlet a válaszából: […] tekintetében nem választhatja meg szabadon a munkavégzésre irányuló jogviszony típusát sem a munkáltató, sem a helyi önkormányzat. A Kjt. rendelkezéseivel összhangban jogszerűen csak közalkalmazotti jogviszonyban lehetséges a munkavégzés.Megjegyzendő, hogy a Kjt. 23/B. §-a szerint ugyan végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére az Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni, ám erre az irányadó 77/1993. Korm. rendelet nem ad lehetőséget.A munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban történő foglalkozás elviekben szűk körben felmerülhet. A Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony után megbízási jogviszony

Kérdés: Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben dolgozott 2023-ban a cégnél. Idén eseti megbízási szerződéssel ideiglenesen, amíg a cég nem talál egy új HR managert, a korábbi munkavállalója megbízási szerződéssel látná el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A cégnél a bérelszámolási feladatokat külsős cég végzi el. Van-e lehetősége ebben az esetben az adóhatóságnak egy adóellenőrzés keretében a foglalkoztatónak a vállalkozóval kötött megbízási vagy vállalkozási szerződését és jogviszonyát - valós tartalma alapján - átminősíteni munkaviszonnyá? Milyen eseti megbízási szerződést kell kötni a magánszeméllyel, hogy ennek a kockázatát a felek elkerüljék? A megbízási díj összege eléri az adófizetési és járulékfizetési összeghatárt.
Részlet a válaszából: […] jelentőségük. Ha a felperes és a vele szerződést kötő magánszemélyek között - a szerződés tartalma szerint - munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól [Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.044/1995/6.]. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki [EBH2002. 677.]. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni [Mt. 27. § (2) bek.].A jogviszonyok elhatárolásához a hatósági és bírósági gyakorlat - az időközben hatályon kívül helyezett 7001/2005. [MK. 170.] FMM-PM együttes irányelv által meghatározott - a munkaviszony elsődleges és másodlagos minősítő jegyeit alkalmazza. Ezek fennállását az eset összes körülményei (a konkrét jogviszony sajátosságai) alapján kell vizsgálni. Ha a felek közötti jogviszony tartalma - és nem pusztán a szerződés szövege - ezen szempontok alapján nem munkaviszony fennállására utal, nincs jelentősége annak, hogy korábban ugyanannak a feladatnak az ellátására a felek más jogviszonyt választottak, más szerződést kötöttek.Az adóhatóságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ételek, italok készítése egyaránt olyan tevékenységek, amelyek nem önálló tevékenységként (így munkaviszonyban is) képesítés nélkül végezhetőek, önálló tevékenységként viszont szakképesítéshez kötöttek [34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét az önálló tevékenység végzésére jogosító szakmával,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Kérdés: Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy új szakszervezet, amely nagy taglétszámot épített fel (részben a másik rovására), és bőven elérte a 10%-os reprezentativitási küszöböt. A kollektív szerződés idei felülvizsgálata során így tanácskozási joggal részt vesz a tárgyalásokon. Be kell vonni aláíró félként is, illetve felmondhatja a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] módosítással kapcsolatos tárgyalásokon.2023. október 5. napjával azonban az Alkotmánybíróság a 22/2023. (X. 4.) AB határozattal a tanácskozási jogra vonatkozó kitételt a normaszövegben megsemmisítette, és kimondta, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerzett szakszervezetek több jogosultsággal rendelkeznek a kollektív alku folyamatában: a tanácskozási jog helyett teljes jogkörrel vehetnek részt a kollektív szerződés bárki által kezdeményezett módosításának a folyamatában. Ettől az időponttól kezdődően így minden olyan szakszervezet, amely utóbb szerez (szerzett) reprezentativitást, aláíró féllé válik a kollektív szerződés tekintetében, és annak bármilyen módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 277. §-a (4) bekezdésének az AB határozattal megsemmisített szövege - szerkesztőségünk véleménye szerint - nincs összhangban a határozat indokolásával, miután a kollektív szerződés megkötését követően szerződéskötési jogosultságot szerző szakszervezet (szakszervezeti szövetség) részére a hivatkozott rendelkezés csupán két jogot biztosít: a kollektív szerződés módosításának kezdeményezését és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson való részvételt. Az Abtv. általános szabálya alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, amit részletes indokolással kell ellátni [39. § (1) bek. és 63. § (2) bek.]. Erre figyelemmel - álláspontunk szerint - az AB határozat az irány­adó az Mt. 277. §-ának (4) bekezdése tartalmának meghatározásakor. Az AB határozat indokolása részletesen foglalkozik azzal, hogy az utóbb reprezentativitást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Köznevelési jubileumi jutalom összege

Kérdés: 2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni? Illetve a 2023. október hónapban kifizetésre került jubileumi jutalom esetében is figyelembe kellett volna venni az esélyteremtési illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] fokozathoz kapcsolódó illetményt, az (5) bekezdés pedig az esélyteremtési illetményrészt. Az tehát beszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapjába. Iskolában továbbá a 401/2023. Korm. rendelet "A havi illetmény részét képező egyéb juttatások" címe alatt található, a mesterképzésben szerzett diplomához kapcsolódó 2%-os, valamint a hiánytantárgyak tanításához kapcsolódó 4%-os illetménynövekedések is figyelembe veendők a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számításakor [401/2023. Korm. rendelet 95/A. § (1)-(2) bek.].A második kérdés a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra vonatkozott. A 2023 októberében esedékes jubileumi jutalom alapja szintén a pótlékok nélküli kinevezési illetmény volt [Kjt. 78. § (2) bek., 85/A. § m) pont]. A Púétv. 157. §-ának (11) és (14) bekezdései ugyanakkor 2023. július 1-jére visszamenőleges hatállyal állapított meg illetményemelést és esélyteremtési illetményrészt a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó közalkalmazottak számára. Az, hogy ezt csak a novemberi illetménnyel együtt, de­cember 10-ig kellett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] kötelező és a munkáltató engedélye alapján biztosított fizetés nélküli szabadság ideje is. A szünetelés e szabálya eltér az egyébként a szakmai gyakorlat szünetelésének számításától, attól az esettől tehát, amikor a minősítésben való részvételhez számítandó szakmai gyakorlatba nem számít be a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének 30 napot meghaladó időtartama [401/2023. Korm. rendelet 43. § (3) bek. a) pont].Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szünetelés alatt éri el a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára való jogosultságot, azt az a munkáltató köteles számára kifizetni, amellyel az adott fokozat kifizetésének esedékessége időpontjában fennáll a jogviszonya. Ha pedig több, a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatója van, mindegyik külön-külön a vele fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az ott fizetett illetmény alapján köteles ezt megtenni. Itt je­gyezzük meg, hogy felsőoktatási intézménnyel nem lehet köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állni, csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Munkaviszonyban jubileumi jutalom vagy köznevelési foglalkoztatotti jutalom nem jár, közalkalmazotti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Kérdés: Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is fel kellene járni, de az 16-18 óra is lehetne. Régen 15 óra volt a maximális szolgálat a gépkocsivezetőnek, utána helyszíni váltást kérhettünk, illetve saját felelősségre vezethettünk tovább. Most mik a szabályok?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló készenléti jellegű munkakört tölt be [Mt. 92. § (1)-(2) bek.]. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. §]. Az eddigiek összegezve, a mentő-gépkocsivezető szerződés szerinti napi munkaideje csak akkor lehet napi 8 óránál több, ha munkaköre a fentiek alapján készenléti jellegű (a hozzátartozók közötti jogviszony a közegészségügyben nem releváns), és a hosszabb munkaidőhöz a munkavállaló kifejezetten hozzájárul. A munkáltató jogosult a munkaidőt egyenlőtlenül is beosztani, ám az egy napra beosztott munkaidő ekkor sem haladhatja meg a 12 órát [Mt. 99. § (2) bek.].[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság elévülése

Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] szabadság kiadása, illetve pénzbeli megváltása iránti igény elévülésére, ezért arra az általános rendelkezést kell alkalmazni. Így a tárgyévben kiadni elmulasztott szabadságot a munkavállaló a tárgyév lejártát követő naptól számított három évig követelheti [Mt. 286. § (1) bek.]. A szabadság a munkaviszony fennállása alatt pénzben nem váltható meg, ha viszont a munkáltató a megváltást elmulasztaná a munkaviszony megszűnésekor, ezt szintén három évig követelheti a munkavállaló [Mt. 125. §]. Felhívjuk a figyelmet, hogy az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. Az elévülés megszakításától az elévülés újból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] munkaszüneti napi munkavégzés korlátok alá esik, a munkáltatónak tehát ellenőriznie kell, hogy van-e lehetősége e napokra munkaidőt elrendelni [Mt. 101-102. §]. Ettől független kérdés, hogy ha a munkavállaló munkaköre nem kötődik a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokhoz, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra van szükség [Mt. 53. §]. Ezzel az eszközzel átmenetileg, legfeljebb évi 44 munkanapra a munkáltató jogosult a munkavállalót más munkakörben foglalkoztatni, mint ami a munkaszerződésben szerepel. A két intézkedés együtt is megtehető, azaz nincs akadálya, hogy a munkavállaló a túlóra alatt dolgozzon más munkakörben, de mindkét intézkedés jogi feltételeinek meg kell felelni. Így ez csak akkor járható út, ha az adott napra a munkaidő elrendelésének nincs akadálya.A másik megoldást illetően elvileg lehetséges, hogy azonos felek között párhuzamosan álljon fenn munkaviszony és megbízási jogviszony is. Ez azonban csak akkor nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát [Mt. 7. §], ha a két jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
4