Gyógypedagógiai pótlék megállapítása

Kérdés: A bölcsődében a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakvélemény alapján március hónaptól az egyik kisfiú SNI-s lett. Erről azonban a határozatot csak a napokban kaptuk meg. A gyógypedagógiai pótlékot visszamenőlegesen meg kell állapítani, és kifizetni? Illetve, ha igen, március hónaptól visszamenőlegesen? A kisgyermek jelenleg is a bölcsődébe jár.
Részlet a válaszából: […] a munkaviszonyban a pótlékok a munkaköri feladatok ellátása során felmerülő valamely nehezítő körülményt honorálnak. Ilyen lehet a fentiek szerint az SNI-s vagy a korai fejlesztésre jogosult gyermek ellátása. Az erre vonatkozó jogszabályok egyfelől előírják, hogy ezeket az állapotokat szakértői vizsgálat során elkészített szakértői vélemény mondja ki [15/2013. EMMI rendelet 7. § (1) bek., 12. § (2) bek.], másfelől azt, hogy ez alapján az ilyen gyermekkel a sajátosságainak megfelelő tartalommal kell foglalkozni, fejlesztését, nevelését végezni. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni [15/2013. EMMI rendelet 5. § (1) bek.]. A korai fejlesztést és gondozást, ha a gyermek bölcsődei nevelésben vesz részt, és amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, a bölcsődében kell ellátni [15/2013. EMMI rendelet 4. § (3) bek.]. Az SNI-s, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] a korábbihoz képest.Az igazgatót a Púétv. 102. § (1)-(2) bekezdése alapján a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény (2024. január 1-jétől 528.800 Ft) százalékában, az intézményben tanított, nevelt gyermekek létszámával arányos megbízási díj illeti meg. Ennek összegét az illetmény és az esélyteremtési illetményrész összegéhez kell hozzáadni.Az Nkt. 71. §-ának (1) bekezdése kimondja: a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A Gyvt. viszont nem tartalmaz szakmai munkaközösség jogintézményére vonatkozó szabályt. A munkaközösség-vezetés így csak nevelési-oktatási intézményben (tehát az óvodában) látható el, (óvoda)pedagógus munkakört betöltő személy által. Ha a többcélú intézményként működő óvoda-bölcsőde vezetését a bölcsődei alapfeladat körébe tartozó munkakört betöltő személy látja el, akkor rá az Nkt. nem vonatkozik, szakmai munkaközösséget nem vezethet."Munkáltatói döntésen alapuló pótlék" jogintézménye 2023. december 13-ig sem létezett, legfeljebb a munkáltató mérlegelési jogkörében a garantált illetménynél magasabb illetményt állapíthatott meg. Az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése ugyanis azt mondta ki, hogy "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja". 2024. január 1-jétől ez a szabály viszont hatályát vesztette. Helyette a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése alkalmazandó, mely szerint: a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség, idegennyelv-ismeret megléte,c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás eredményeképp[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szabadság – nem adható ki pihenőnapra

Kérdés: Cégünk kiskereskedelemben működik, a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Megtehetem-e, hogy az egymást követő három pihenőnapra szabadságot adok nekik? Mint a munkáltató képviselője, eldönthetem-e ezt a munkavállaló megkérdezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] más jogcímen mentesül e kötelezettségei alól (pl. keresőképtelen betegség vagy fizetés nélküli szabadság okán). Maga az Mt. is úgy fogalmaz, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Arra tehát nincs lehetőség – a munkavállaló beleegyezésével sem -, hogy a szabadság a pihenőnapra essen. Megjegyezzük, hogy olyan eset viszont elképzelhető, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló egy adott munkanapra nincs beosztva munkavégzésre (0 órás munkanap, szabadnap), és e napra kap szabadságot. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ha a munkáltató a szabadságot munkanapban számolja el, ilyen esetben az eredetileg tervezett 0 órához képest a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét (általános teljes munkaidőnél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet is biztosíthat [Mt. 103. § (1)-(3) bek.]. A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Ezektől a rendelkezésektől munkaszerződés és kollektív szerződés is eltérhet a munkavállaló javára [Mt. 135. §], illetve a munkavállalóra kedvezőbb eltérés alapulhat a munkáltató egyoldalú döntésén (szabályzatán) is. Így nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaközi szünetből 10 percet a munkaidő részének tekintsen, és arra munkabért fizessen. A törvény szerint a munkáltató köteles nyilvántartani – egyebek mellett – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát oly módon, hogy abból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is [Mt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, csupán arra utalunk, hogy ezeket a szabályokat az Mt. 72-75. §-a tartalmazza.Figyelemmel arra, hogy az Mt. 73 §-ának (1) bekezdése értelmében a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését, értelemszerűen a döntést ezekre a körülményekre is tekintettel kell meghozni. Amint a kérdésben is szerepel, a munkáltatónak arra is figyelemmel kell lennie, hogy kik azok a munkavállalók, akik adott esetben felmondási tilalom, illetve felmondási korlátozás hatálya alatt állnak [Mt. 65. § (3)-(4) bek., 66. § (4)-(7) bek., 68. § (2)-(3) bek., 260. § (3)-(5) bek., 273. §], valamint a csoportos létszámcsökkentés során is ügyelni kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartására [Mt. 12. §], illetve arra, hogy annak során ne következzék be olyan helyzet, ami felvetné, hogy a munkáltatói munkaviszony-megszüntetés a joggal való visszaélés szabályaiba [Mt. 7. §] ütközik.Ha a munkáltató és az üzemi tanács a fentiekben említett tárgyalás során megállapodást köt, e megállapodás megállapíthatja azokat a szempontokat, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza [Mt. 76. § (1) bek.]. Értelemszerűen a megállapodás során a felek szabadon állapíthatnak meg ilyen szempontokat. Ha nincs ilyen tárgyalás, illetve van ugyan tárgyalás, de nem születik megállapodás, a munkáltató akkor is megállapíthat belátása szerint ilyen szempontokat. E szempontok meghatározása során szintén figyelemmel kell lenni a fentiekben írott általános követelményekre.Ezen túlmenően nincs olyan általános érvényű norma, amely a munkáltató számára előírná a kiválasztás szempontjait. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e kidolgozni a csoportos létszámcsökkentés során egyéb szempontrendszert, amely a munkavállalók kiválasztását segíti, egyértelműen igenlő a válasz, ám erre univerzális válasz (vagy általános logika) nem adható. A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy miképpen tartható fenn a csökkentett létszámmal a működése, így az egyes szektorokból ennek a szem előtt tartásával indokolt "elbocsátani" a munkavállalókat. Azt, hogy milyen létszám mellett lehet a munkáltató hatékony működését fenntartani és a működőképességet biztosítani, értelemszerűen a munkáltatónak szükséges felmérnie.Ezen túlmenően a munkáltató figyelemmel lehet arra is, hogy jól körülhatárolható elvek mentén egyes munkavállalói csoportokat előnyben részesítsen a döntése meghozatala során. Ekként nem tartjuk kizártnak, hogy a kiválasztás során bizonyos szociális szempontokat érvényesítsen, és – az egyéni szempontok mérlegelése mellett – figyelembe vegye például azt, hogy mely munkavállaló neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit, esetleg ki az a munkavállaló, aki több pl. két, három vagy ennél több kiskorú gyermeket nevel. Mivel alapvetően a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottra, akit ezen időponttól kezdődően munkaviszonyban kell továbbfoglalkoztatni.Rájuk vonatkozóan mondja ki a 161. § (1) bekezdése, hogy a "2024. január 1. előtt irányadó törvény (azaz vagy a Kjt. vagy az Mt.) alapján megszerzett, de ezen időpontig ki nem adott szabadságukat 2024. január 1-jét követően a 158. § (1) bekezdése szerint a jogosultra irányadó törvény (azaz vagy a Púétv., vagy az Mt.) szerinti kiadási szabályok szerint kell kiadni, vagy a jogviszony megszűnése esetén pénzben megváltani". Tehát valóban, az átmeneti szabály egyfajta folyamatosságot biztosít: a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony 2023. december 31-i megszűnésekor nem kell a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani, hanem azt a jogosultra vonatkozó új törvény hatálya alatt kell természetben kiadni. Vagyis azt a jogosult átviszi az új jogviszonyába. Ez nemcsak a 2023. évi szabadságra vonatkozik, hanem minden, a hároméves elévülési időn belüli, még ki nem adott szabadságra (ha előfordulna ilyen).Ami a gyermek gondozása, ápolása miatt tartósan távol lévőket megillető szabadságot illeti:– a munkaviszonyban állókra vonatkozóan az Mt. 123. §-ának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Garantált bérminimum alkalmazása a pedagógusok esetében

Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb, mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?
Részlet a válaszából: […] összegét."A 157. § (13) bekezdése alapján pedig a pedagógusokat (valamint az ott felsorolt egyéb munkakörökben dolgozókat), ha kedvezményezett vagy felzárkózó településen végzik a munkájukat, illetve, ha egyéb településen dolgozva az intézményben a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a 10%-ot, és velük kapcsolatban képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztőprogram keretébe tartozó feladatokat látnak el, "a Kjt. vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege 20%-ával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg". (Ebből le kell vonni a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék összegét, azt pótlék címén kell kifizetni.)2023. december 1-jétől a garantált bérminimum havi összege az 508/2023. Korm. rendelet alapján 296.400 Ft-ról 326.000 Ft-ra emelkedik. E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, beleértve a magánmunkáltatókat, valamint a költségvetési szerveket, tehát vonatkozik a nevelési-oktatási intézmények teljes körére, továbbá az általuk foglalkoztatottakra. A rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy "a rendelet alkalmazásában alapbéren a közalkalmazotti, (...) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében az illetményt (...)" kell érteni. A garantált bérminimumot tehát – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – munkaviszonyban állók esetén az alapbérre (pótlékok nélküli bérre), közalkalmazottak esetén a pótlékok nélküli illetményre kell vonatkoztatni [Mt. 136. § (1)-(2) bek. Kjt. 85/A. § m) pont].A fenti rendelkezések alkalmazásakor tehát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Többlettanítási díj az átfedési időre

Kérdés: A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az óvodapedagógusoknak, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens mellett látják el az óvodapedagógusi feladatokat? (A másik óvodapedagógus álláshely betöltetlen.) Az egymást váltó óvodapedagógusok közül jár-e díjazás az átfedési időre annak, akinek óvodapedagógus párja aznap beteg vagy szabadságon van? Az egymást váltó óvodapedagógusok közül az egyik tartósan beteg. A másik óvónő részére fizetni kell-e az átfedési időre járó többlettanítási díjat és a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíjat is, vagy csak a helyettesítésért jár díjazás? Jár-e az átfedési időre járó díjazás és a tartós helyettesítésért díjazás egyszerre?
Részlet a válaszából: […] hiányzó óvodapedagógust. Az óvodapedagógus így egyedül dolgozónak minősül, és őt a többlettanítási óradíj megilleti akkor is, amikor pedagógiai asszisztens vagy dajka segítségével látja el a feladatait.A szabályozás továbbá nem tesz különbséget a díjazásra való jogosultság tekintetében aszerint, hogy milyen ok vezetett az óvodapedagógus egyedüli feladatellátására. Akár rövid időtartamú, akár tartós távolléttel érintett a váltótársa, annak, aki a munkát egyedüliként elvégzi, jár a Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti többlettanítási óradíj. Ez független attól, hogy ez az óvodapedagógus egyébként megfelel-e a másik többlettanítási óradíj feltételének, amelyet a Púétv. 101. §-a szabályoz. Kimondva: a pedagógus számára tartós helyettesítésért a kormányrendeletben meghatározott többlettanítási óradíj jár. Itt jegyezzük meg, hogy tartós helyettesítésre a Púétv. 82. §-ának (6) bekezdése alapján csak az érintett óvodapedagógus és a munkáltató írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodása alapján kerülhet sor. E szabályhoz kapcsolódnak a 401/2023. Korm. rendeletnek a többlettanítási óradíj mértékét meghatározó 89. § (1)-(2) bekezdései. Eszerint tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár, azaz: legalább 5288 Ft-os óradíj. Ha pedig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Vezetői köztisztviselői illetmény megállapítása

Kérdés: A Kttv. rendezi a köztisztviselők, ezen belül a vezetők illetményét. Az illetmények alakulását a költségvetésben határozza meg a képviselő-testület, így a vezetők esetében egységes fix összeget, ami eltérhet a törvény szerinti besorolástól. Ha nem személyi illetményt állítunk be részükre, hanem a törvény szerinti illetményrendszer alapján soroljuk be a főosztályvezető-helyetteseket, adható-e részükre "pluszban" egyéb pótlék, illetve elvehető-e valamely pótlék (esetleg az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék: angol, német, francia), hogy a testület által megállapított egységes vezetői illetményt kapják? A közös önkormányzati hivatalban az irodavezetők főosztályvezető-helyettes besorolásban szerepelnek, az ő esetükben megfelelő lehet-e, hogy az alapilletményre a 30%-os területi illetménypótlékot, a 7,5%-os vezetői pótlékot, illetve aki rendelkezik nyelvvizsgával, azoknak a nyelvvizsgapótlékot is kalkulálni kell, vagy ezek közül bármelyik elvehető? Kérem szíves segítségüket az illetményük helyes megállapításához! A problémát a nyelvvizsga okozza, mert ezzel nem érvényesül az egységes vezetői illetmény.
Részlet a válaszából: […] szabályaitól való eltérés csak abban az esetben lehetséges, ha azt a törvény kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.], a vezetőknek, így a főosztályvezető-helyetteseknek (ideértve a közös önkormányzati hivatalban, főosztályvezető-helyettesi besorolásban foglalkoztatott irodavezetőket is) nem adható olyan egyéb illetménypótlék, amelyet a Kttv. nem rendez, vagy annak meghatározására nem ad felhatalmazást. Ha nem személyi illetményben részesül a vezető, akkor számára jár az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék is a törvényi feltételek fennállása esetén [Kttv. 141. § (6) bek.]. Ugyanez a helyzet a vezetői pótlékkal és az illetménykiegészítéssel is (feltételezzük, hogy a kérdésben "területi illetménypótlékként" jelölt illetményelem illetménykiegészítést jelent [Kttv. 234. §]). Ezek nem vehetők el az érintettektől pusztán azért, mert a képviselő-testület a vezetők tekintetében a költségvetésben illetményként egy olyan egységes összeget határozott meg, amely nem éri el az egyébként irányadó alapilletményből, illetménykiegészítésből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidőnek minősül – egyebek mellett – a készenlét alatti munkavégzés is, amelyet a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésként kell minősíteni [Mt. 107. § a) pont].A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkaidőre járó munkabérén felül az alábbi díjazás illeti meg: ha a rendkívüli munkavégzésa) a munkaidő-beosztástól eltér, ami munkanapon valósul meg, 50% bérpótlékra jogosult a munkavállaló, amely helyett a felek megállapodása alapján alapbérrel fizetett, azonos mértékű szabadidő is kiadható [Mt. 143. § (2) bek. a) pont, (3) bek.];b)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
8