Műszakpótlékra jogosultság – távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő legyen. Ettől függetlenül, az első feltételben foglalt elemekre tekintet nélkül kell azt megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van-e. A második feltétel kapcsán a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége. A felsőfokú szóalak használatából következik, hogy minden hónapban csak egyetlen legkorábbi és egyetlen legkésőbbi időpont lehetséges. A törvény szerint e két időpont között kell megvizsgálni az eltérés mértékét, és ha ez eléri a négy órát, akkor a második feltétel teljesül. Annak nincs jelentősége, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Amennyiben a jogalkotó csak az egyharmad időn belüli négyórás eltérést kívánta volna bérpótlékkal ellentételezni, akkor ennek megfelelően kellett volna a jogszabály szövegét alakítania. Ezért annak meghatározásánál, hogy rendszeres változásról beszélhetünk-e, és így a munkavállaló műszakpótlékra jogosult-e, először meg kell határozni, hogy az adott hónapban a beosztása szerint hány munkanapot dolgozott, ezen munkanapoknak mennyi az egyharmad része, továbbá hányféle munkaidőkezdési időpontja volt. Mind az egyharmad, mind a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont közötti négy óra eltérés számításánál a havi munkaidő-beosztást kell figyelembe venni (EBH2019. M. 11).A döntés nem tér ki arra, hogy a távollétek bármilyen módon befolyásolják-e a figyelembe veendő munkanapok számát. A jogosultság ugyanakkor a munkaidő-beosztásra, és nem a tényleges munkavégzésre épül, munkaidő-beosztása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság elévülése közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek a jogviszonya megszűnésekor a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásáról – a megszűnés jogcímétől függetlenül – intézkedni kell. A több mint négy éve görgetett (felhalmozódott) szabadság a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – kifizethető? Hiszen maga a Kttv. is kimondja, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a jogviszony megszűnésének napján kezdődik.
Részlet a válaszából: […] zárható ki, hogy az ekkor megváltandó szabadság nem a tárgyévre járt, hanem még az azt megelőző időszakra. A Kttv. valóban speciális elévülési szabályt tartalmaz a szabadság természetbeni kiadása iránti és a pénzbeli megváltásra irányuló igényre is. Az előbbi a közszolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el, míg az utóbbi esetében az igény elévülése a közszolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik [Kttv. 104.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Besorolás az új szakképzési rendszer alapján

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Az idősek otthonába felvettünk egy érettségivel rendelkező szociális gondozót. C besorolást kapott. Most hozott egy bizonyítványt, mely szerint ő gyakorló ápoló lett. A szakmajegyzékben 5 0913 03 04 azonosító számú a bizonyítványa. Helyesen hova sorolom őt? D vagy E fizetési osztályba? Ez az azonosító szám nem egyértelmű számunkra. És a továbbiakban a friss bizonyítványokat hogyan tudom könnyen felismerni, hogy hova sorolhatóak vele a dolgozók? Gondolok itt az eddigi jól felismerhető OKJ első két számjegyére.
Részlet a válaszából: […] szakképesítés; emelt szintű szakképesítés-ráépülés; felnőttképzési szakmai végzettség, illetve szakképesítés; felsőfokú szakirányú szakképzettség; technikusi szakképzettség;-0913: Képzési terület a KSH által kiadott Képzési területek Egységes Osztályozási Rendszere (KEOR 2018) alapján: Ápolás és szülésznőképzés képzési terület;-03: Ágazati besorolás: egészségügyi ágazat;-04: Szakmasorszám.A gyakorló ápoló szakmát alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők öt év, érettségi végzettséggel rendelkezők két év alatt sajátíthatják el. Tekintettel arra, hogy először 2020 szeptemberétől indulhattak az új rendszer szerinti képzések, a kérdésben szereplő esetben a kollégának érettségivel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy 2022-re kezében legyen az oklevél. Aszakmához tartozó Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKKR)-szint ötös (haladó szint).A Kjt. tartalmaz értelmező rendelkezéseket a besorolás segítése érdekében. A Kjt. 61. §-ának (3b) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni a 66. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor", a (3c) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Változás a munkáltató személyében – a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] bek.]. Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 135. § (3) bek.]. A naptári évenkénti kétszázötven órát meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb még száz­ötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez az ún. önként vállalt túlmunka [Mt. 109. § (2) bek.]. Ha a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján az önként vállalt túlmunka naptári évenként legfeljebb száz óra lehet.Amint Ön is említi, az Mt. három esetben írja elő a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára irány­adó szabályok arányosítását. A fentiekben meghatározottakat akkor kell arányosan alkalmazni, haa) a munkaviszony év közben kezdődött,b) határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.Az utolsó két eset alkalmazása a tényállás alapján nem releváns, így egyedül az év közben kezdődő munkaviszony esete lehet kérdéses. Mivel a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében nincs szó új munkaviszonyról, csupán a munkáltató személye változik meg, álláspontunk szerint az átvett munkavállalók számára elrendelhető rendkívüli munkaidőre irányadó felső korlát az átvételt, azaz 2022. február 1-jét követően egységesen a kollektív szerződés alapján lehetővé[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap munkaidőkeretben a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban a közterület rendjének folyamatos fenntartása miatt a közterület-felügyelőink az általánostól eltérő munkarendben dolgoznak. A Kttv. 93. §-ának (2) bekezdése alapján önkormányzatunk rendeletben a július 1. napot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amely a Kttv. 232/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hivatal köztisztviselője számára munkaszüneti nap. Ha ez a nap minden dolgozónk számára munkaszüneti nap, tehát egy műszakos és eltérő munkarendben foglalkoztatott számára is, akkor beleszámít a munkarendbe vagy sem?
Részlet a válaszából: […] munkaidőkeret alatt van olyan munkaszüneti nap, amely hétköznapra, azaz az általános munkarend szerinti munkanapra esik, akkor ezt a napot nem lehet figyelembe venni a beosztható munkaidő meghatározásakor. Például, a kérdés szerinti esetben a 2022. július hónapra hirdetett egyhavi munkaidőkeretben általános teljes munkaidő esetén nem 21×8 óra munkaidővel kell számolni, mivel július 1. (péntek) napját, mint hétköznapra eső munkaszüneti napot, figyelmen kívül kell hagyni. Így a beosztható óraszám csak 20×8 óra, azaz 160 óra lesz. Ez a számítás minden munkaidőkeretben foglalkoztatott köztisztviselő esetén kötelező, függetlenül attól, hogy az adott személy munkaszüneti napra egyáltalán beosztható lenne-e, illetve, ha igen, akkor a munkáltató beosztott-e ténylegesen munkaidőt erre a napra. A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre a köztisztviselőt illetménye illeti meg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Belső ellenőr foglalkoztatása két jogviszonyban

Kérdés: Belső ellenőr munkakörben tagkórházunkban az Eszjtv. szerint 8 órában dolgozik egy fő belső ellenőr. Van-e lehetőség ugyanezen munkakörben másik tagkórházunkban történő munkavégzésre további 4 órában szerződést kötni vele? A munkáltató ugyanaz, kettő munkavégzési hely, egyik munkavégzési helyen 8 óra, másik munkavégzési helyen 4 óra munkaidő kerülne megállapításra, tehát kettő tagintézmény belső ellenőrzési tevékenységét látná el, költségtakarékossági okokból.
Részlet a válaszából: […] által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet [Eszjtv. 4. § (1) bek.]. Ez az egészségügyben dolgozókra, így a belső ellenőrre is igaz, azzal, hogy esetükben csak akkor szükséges az engedély, ha a további jogviszony is az Eszjtv. hatálya alá tartozik [528/2020. Korm. rendelet 7. § (6) bek.]. Első lépésként így szükséges a 528/2020. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felsőbb szerv előzetes engedélye a további jogviszony létesítéséhez. Elvileg nem kizárt, hogy ugyanaz a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval több jogviszonyt tartson fenn párhuzamosan. Ez azonban felveti a joggal való visszaélés gyanúját, azaz a párhuzamos foglalkoztatásnak nem lehet célja a munkaidőszabályok kijátszása, így különösen a rendkívüli munkaidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] jogviszonya 2022. november 30. napján szűnne meg. Ezért, ha a munkáltató és a köztisztviselő a törvény erejénél fogva való megszűnést szeretnék elkerülni, de meg kívánják szüntetni a nyugdíjazásra tekintettel a jogviszonyt, valóban két lehetőségük van: egyrészt a köztisztviselő lemondása, másrészt a jogviszony megszüntetése a felek közös megegyezésével.A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak (Kttv. 61. §). A lemondását benyújtó köztisztviselő általános szabály szerint köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni, ezt követően munkakörét, továbbá a folyamatban lévő ügyeit átadni a munkáltató által megjelölt személynek. Emellett a Kttv. nem rendelkezik a munkavégzés alóli mentesítés kérdéséről, de ennek hiányában is – megítélésünk szerint – a lemondási idő egy részére mentesítheti a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól úgy, hogy a mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen. Amennyiben erre nem kerül sor, a köztisztviselő köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni.Közös megegyezéses jogviszony-megszüntetés esetén [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont] a felek – a Kttv. keretei között – szabadon határozhatják meg a jogviszony-megszüntetés feltételeit, ugyanakkor a köztisztviselő sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt. Tekintettel arra, hogy a Kttv. a közös megegyezés részletszabályait nem határozza meg, megítélésünk szerint lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy – a felmentéskor járó felmentési idő időtartamához igazodóan – a közös megegyezésről szóló megállapodás megkötése és a közszolgálati jogviszony utolsó napja között két hónap teljen el, és annak egy részére, vagy akár teljes egészére mentesítse a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzés alól úgy, hogy erre az időtartamra a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen.Bármely megszüntetési módot is választják a felek, javasoljuk, hogy 2022.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Jogviszonyváltás – a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] Módtv. szerinti átalakulással érintett valamely beosztott munkavállaló sikeresen pályázza meg a könyvtárvezetői pozíciót, a 39/2020. EMMI rendelet alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy mivel ez esetben intézményvezetői munkakörről van szó [erre utal pl. a 39/2020. EMMI rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, valamint 5. §-ának (1) és (8) bekezdései is], a sikeres pályázat munkajogi "leképeződéseként" a munkaszerződését a pályázat elnyerését követően módosítani kell, és abban a beosztotti munkakörét könyvtárvezetői munkakörre indokolt módosítani. E módosítás során a határozatlan idejű munkaviszonyt adott esetben határozott idejű munkaviszonnyá is lehet módosítani, hiszen a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja a munkaviszony határozott jellegére utal azzal, hogy annak befejező időpontját is említi. Ettől eltérően azonban a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosíthatja a lehetőséget a pályázó számára, hogy a vezetői munkakörre irányuló munkaviszony befejező időpontját követően határozatlan idejű munkaviszonyban valamely kulturális munkakörben kerüljön továbbfoglalkoztatásra. Ez utóbbira a pályázat kiírásában is utalni kell. Ebből következően nincs akadálya annak, hogy a sikeres pályázót az eredeti munkakörében foglalkoztassák, miután a vezetői munkakört határozott ideig töltötte be. Megítélésünk szerint sikeres "belső" pályázó esetén az sem zárható ki, hogy a munkaszerződésben a munkakörét a vezetői munkakör betöltése érdekében határozott ideig módosítsák, melynek lejártát követően ismét az eredeti munkakörében kell majd továbbfoglalkoztatni. Értelemszerűen ugyanezt a módszert megfelelően alkalmazni lehet akkor is, ha a pályázatot ismét a jelenlegi könyvtárvezető nyeri el.A 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) bekezdése értelmében a pályázatot legkésőbb az intézményvezetői munkakört betöltő munkavállaló intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatásának vagy munkaviszonyának megszűnése előtt 90 nappal ki kell írni. Amennyiben a pályázat eredménytelenül zárul, a pályázat megismételt kiírásáról 90 napon belül gondoskodni kell. E bekezdésben az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatás megszűnése, illetve e munkavállaló munkaviszonyának megszűnése is megerősíti a fentiekben írottakat. A pályázat kiírása ugyanis szükségessé válhat egyfelől akkor, ha csupán az intézményvezetői munkakör határozott ideig tartó betöltése szűnik meg (mert pl. lejár a határozott idő, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] mértékéig [Mt. 179. § (3) bek.]. Feltételezhetően ez is fedezi a bírság összegét. A munkavállaló tehát a leírt eset alapján feltehetően felelős lesz a munkáltatót ért kárért, azaz a gyorshajtás miatti bírságért.A munkáltató a kártérítés iránti igényét a bírói út mellett – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó mértékig – írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.], amely ellen a munkavállalónak kell bírósághoz fordulnia [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. A kár összegének közvetlen, egyoldalú levonására a munkabérből viszont nincs mód; ahhoz végrehajtható határozat kell (ez megszülethet rövid úton a fizetési felszólításból is, ha a munkavállaló nem nyújt be ellene keresetet), vagy a munkavállaló hozzájárulása; ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészig lehet élni a levonással [Mt. 161. § (1), (2) bek. a) pont]. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást (bérlapot) kell adni; ennek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.], azaz a munkavállalói hozzájáruláson alapuló levonást is fel kell tüntetni rajta. Ha befizeti a munkavállaló a pénztárba az összeget,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] szükséges. Jogszabály a munkaköri alkalmasság körében teszi kötelezővé a munkavállaló orvosi vizsgálatát. Ennek keretében a pszicho-szociális kóroki tényezők vizsgálatára is sor kerülhet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a 33/1998. NM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben kerülhet sor, így elsődlegesen akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására.Az Ön iskolapszichológus felkeresésére kötelezése nem jogszerű, mivel az iskolapszichológus feladata nem a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatainak elvégzése. A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott iskolapszichológus tevékenységének célja – a 20/2012. EMMI rendelet 132. §-a alapján – a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése, a pedagógusoknak segítségnyújtás a nevelő-oktató munkához. Továbbá a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4