Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] jogviszonya 2022. november 30. napján szűnne meg. Ezért, ha a munkáltató és a köztisztviselő a törvény erejénél fogva való megszűnést szeretnék elkerülni, de meg kívánják szüntetni a nyugdíjazásra tekintettel a jogviszonyt, valóban két lehetőségük van: egyrészt a köztisztviselő lemondása, másrészt a jogviszony megszüntetése a felek közös megegyezésével.A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak (Kttv. 61. §). A lemondását benyújtó köztisztviselő általános szabály szerint köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni, ezt követően munkakörét, továbbá a folyamatban lévő ügyeit átadni a munkáltató által megjelölt személynek. Emellett a Kttv. nem rendelkezik a munkavégzés alóli mentesítés kérdéséről, de ennek hiányában is – megítélésünk szerint – a lemondási idő egy részére mentesítheti a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól úgy, hogy a mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen. Amennyiben erre nem kerül sor, a köztisztviselő köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni.Közös megegyezéses jogviszony-megszüntetés esetén [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont] a felek – a Kttv. keretei között – szabadon határozhatják meg a jogviszony-megszüntetés feltételeit, ugyanakkor a köztisztviselő sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt. Tekintettel arra, hogy a Kttv. a közös megegyezés részletszabályait nem határozza meg, megítélésünk szerint lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy – a felmentéskor járó felmentési idő időtartamához igazodóan – a közös megegyezésről szóló megállapodás megkötése és a közszolgálati jogviszony utolsó napja között két hónap teljen el, és annak egy részére, vagy akár teljes egészére mentesítse a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzés alól úgy, hogy erre az időtartamra a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen.Bármely megszüntetési módot is választják a felek, javasoljuk, hogy 2022.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban töltött időnek minősülő időtartamot is tekintetbe kell venni.A felmentési idő szabályairól a Kjt. 33. §-a rendelkezik. E szerint felmentés esetén a felmentési idő hatvan nap és a nyolc hónap között mozoghat. Ha a felek hosszabb felmentési időben nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. Ha a közalkalmazottat több mint harminc éve foglalkoztatják olyan jogviszonyban, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül, akkor a felmentési ideje összesen hatvan nap + hat hónap lesz. Akérdésben írottak alapján arra lehet következtetni, hogy ez valóban megvalósul. A felmentési idő ezért nem nyolc hónap lesz, mivel a hatvan naphoz hozzá kell adni hat hónapot, ennek eredményeként lehet kiszámítani a felmentési idő pontos tartamát.A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni, ha azt a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi [Kjt. 30. § (4) bek.]. Ha 2023. augusztus 1. napjától a közalkalmazott valóban jogosulttá válik a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára (a szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia a közalkalmazottnak), akkor a felmentést a munkáltató a közalkalmazott kérelmére köteles ennek megfelelően közölni. Ebből következik, hogy a felmentési idő valóban elkezdődhet a jogosultsági feltételek megszerzését megelőzően is, így elképzelhető, hogy a felmentési idő éppen akkor járjon le, amikor a közalkalmazott teljesíti a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeket.A közalkalmazott részére negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként [Kjt. 78. § (2) bek. c) pont]. Ha azonban a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és felmentésére – úgy, mint jelen esetben is – a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, néhány kivételtől eltekintve a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni részére a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat [Kjt. 78. § (4) bek.]. A kérdés csupán az, hogy a felmentési idő lejártakor rendelkezni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Utazási költségtérítés és a munkavállaló két lakcíme

Kérdés: Egy munkavállalónk lakcímkártya szerinti lakóhelye vidéken van, de tudjuk, hogy ténylegesen Budapesten lakik; ez utóbbi címe természetesen nincs feltüntetve tartózkodási helyként a kártyán. A munkába járás költségtérítését ilyen esetben milyen lakcím alapján kell kiszámítani és megfizetni? Mi történik, ha a munkavállaló a vidéki lakcímére vonatkozóan kéri a napi munkába járás térítését, bár nyilvánvalóan nem járhat be onnan mindennap a 4-5 órás utazási idő miatt?
Részlet a válaszából: […] életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pontok].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a rendelet szerinti lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e (39/2010. Korm. rendelet 7. §).A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt okoz a munkáltatónak. Erre a nyilatkozattételhez használt nyomtatványon érdemes kifejezetten is felhívni a munkavállaló figyelmét. Ha a munkáltató azt észleli, hogy a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amelyben 1988. 11. 01-jétől 1989. 02. 28-ig (4 hónap) munkaszerződéssel a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szervénél parkgondozó munkakörben, napi 8 órás munkaidőben foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] különféle jogviszonyokat kell beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a közszolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közszolgálati jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt.A közszolgálati törvények (pl. a Ktv., Kjt.) hatálybalépése – vagyis 1992. július 1-je – előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése hatálya alá tartozó szervek jogelőd szervének minősült.Ennek megfelelően például a helyi és a megyei tanácsok, valamint ezek végrehajtó bizottságai szakigazgatási szervei dolgozóinak e szerveknél 1992. július 1. előtti, munkaviszonyban töltött idejét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Megváltozott munkaképesség – a pótszabadság arányosítása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] 121. §).A szabadságot akkor kell arányosítani, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ez az alapszabadságra és a pótszabadságokra, így a kérdés szerinti öt munkanapra is alkalmazandó. Nem kell arányosítani akkor, ha a pótszabadságra jogosító körülmény következik be vagy szűnik meg a naptári év folyamán. Ugyanakkor a munkáltatónak hivatalból nincs tudomása arról, hogy a munkavállalót valamilyen jogcímen pótszabadság illeti-e meg (kivétel ez alól az életkori pótszabadság, mivel a bérszámfejtéshez a születési adatokra szüksége van).A kérdés szerinti esetben is a megváltozott munkaképesség okán járó pótszabadságra való jogosultságát a munkavállalónak kell bejelentenie a munkáltató felé, hiszen ez a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalót terheli a felelősség, ha a tárgyidőszakra a munkáltató azért nem állapított meg pótszabadságot, mert az arra való jogosultságról a munkavállaló nem tájékoztatta. Álláspontunk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Besorolás az új szakképzési rendszer alapján

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Az idősek otthonába felvettünk egy érettségivel rendelkező szociális gondozót. C besorolást kapott. Most hozott egy bizonyítványt, mely szerint ő gyakorló ápoló lett. A szakmajegyzékben 5 0913 03 04 azonosító számú a bizonyítványa. Helyesen hova sorolom őt? D vagy E fizetési osztályba? Ez az azonosító szám nem egyértelmű számunkra. És a továbbiakban a friss bizonyítványokat hogyan tudom könnyen felismerni, hogy hova sorolhatóak vele a dolgozók? Gondolok itt az eddigi jól felismerhető OKJ első két számjegyére.
Részlet a válaszából: […] szakképesítés; emelt szintű szakképesítés-ráépülés; felnőttképzési szakmai végzettség, illetve szakképesítés; felsőfokú szakirányú szakképzettség; technikusi szakképzettség;–0913: Képzési terület a KSH által kiadott Képzési területek Egységes Osztályozási Rendszere (KEOR 2018) alapján: Ápolás és szülésznőképzés képzési terület;–03: Ágazati besorolás: egészségügyi ágazat;–04: Szakmasorszám.A gyakorló ápoló szakmát alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők öt év, érettségi végzettséggel rendelkezők két év alatt sajátíthatják el. Tekintettel arra, hogy először 2020 szeptemberétől indulhattak az új rendszer szerinti képzések, a kérdésben szereplő esetben a kollégának érettségivel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy 2022-re kezében legyen az oklevél. Aszakmához tartozó Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKKR)-szint ötös (haladó szint).A Kjt. tartalmaz értelmező rendelkezéseket a besorolás segítése érdekében. A Kjt. 61. §-ának (3b) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni a 66. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor", a (3c) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és egyoldalúan nem kötelezhető arra sem, hogy azt vegye meg, vagy a kihordási idővel arányos összeget a munkáltató részére fizesse meg. Kollektív szerződés, munkáltatói szabályzat vagy a felek megállapodása ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló a munkavédelmi cipő átvételekor köteles legyen nyilatkozni, amennyiben a munkaviszonya a kihordási idő előtti megszűnik, azt a munkáltató részére tiszta állapotban vagy visszaszolgáltatja, vagy annak a kihordási idő hátralévő részével arányos összegét fizeti meg a munkáltatónak. Önmagában azonban a visszafizetésre vonatkozóan a munkába lépéskor adott egyoldalú munkáltatói tájékoztatás nem elegendő. Amunkáltató ugyanis jogszerűen nem követelheti a fentiek hiányában, hogy a munkavállaló fizesse vissza a munkavédelmi cipő – akár a kihordási idővel arányos – ellenértékét, amennyiben a munkaviszony bármely oknál fogva megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy nem a kihordási idő hátralévő összegével arányos ellenértékét fizeti meg, hanem visszaszolgáltatja a munkavédelmi cipőt, az ezzel járó veszteség a munkáltató általános üzleti kockázatai körébe tartozik.A munkabérből, járandóságokból való levonás kérdése egy ezen túli kérdés: csak abban az esetben tudnák a munkavállalótól a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor esedékes járandóságokból – a levonásmentes munkabérrészig – levonni a követelt összeget, ha ehhez a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Bölcsődei dajka besorolása képesítés nélkül

Kérdés: Leendő dolgozónak gimnáziumi érettségije és eladó szakképesítése van, dajka képesítéssel még nem rendelkezik (folyamatban van a tanfolyam elvégzése). Korábbi jogviszonyai mindegyike munkaviszony volt, közalkalmazotti jogiszonyban eddig még nem foglalkoztatták. A rendelet szerint a bölcsődeidajka-munkakör betöltéséhez van képesítési előírás. A képesítés megszerzése előtti munkaviszonyok figyelembe vehetőek-e a dolgozó besorolásánál?
Részlet a válaszából: […] megállapított képesítési követelményeknek. Azaz a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó 20/2017. EMMI rendeletben előírt tanfolyam elvégzésének.A második kérdés, hogy amennyiben a képesítési követelményeknek való megfelelés nélkül történik az érintett alkalmazása, a besorolásra milyen szabályokat kell alkalmazni. Sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet nem tartalmaz az általános besorolási szabályoktól való eltérést erre az esetre. Mivel az érintett közalkalmazott viszont azt a munkakört látja el, amelyhez előírt képesítési követelmény alól jogszabály szerint kapott felmentést, és a munkabér az elvégzett munkát honorálja, értelemszerűen úgy kell besorolni, mintha rendelkezne az adott végzettséggel, szakképzettséggel. Ez alapján kell tehát a fizetési osztályát meghatározni.A Kjt. szerinti besorolás másik eleme a fizetési fokozat, amelyhez a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek között szerepel az 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idő, amelyet azon időponttól kell figyelembe venni, amikortól a közalkalmazott a betöltött munkaköréhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodapedagógus fizetési kategóriája

Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban töltött idők,–1992. július 1-jétől munkaviszonyban töltött idők, feltéve, hogy ezalatt a közalkalmazott már rendelkezett jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,–költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők,–a köztisztviselők jogállásáról, a kormánytisztviselők jogállásáról, a közszolgálati tisztviselőkről, az állami tisztviselőkről, illetve a kormányzati igazgatásról szóló törvények hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban töltött idők,–az előző intézményeknél, szerveknél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők,–az állami vezetői szolgálati jogviszonyban (miniszterelnökként, miniszterként, államtitkárként vagy szakállamtitkárként) töltött idők,–a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők,–a fegyveres testületeknél, honvédségnél szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] képzés és ágazati vizsga. A közalkalmazott mezőőr munkakörhöz tehát nem szükséges a kertészeti szakképesítés és a középfokú iskolai végzettség, és így az a besorolásnak sem képezheti alapját.A 77/1993. Korm. rendelet közterület-felügyelői közalkalmazotti munkakört nem tartalmaz. E rendelet azonban lehetőséget nyújt egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai munkakörök betöltésére, így van lehetőség a munkáltató számára ilyen elnevezésű munkakör létrehozására is. Ennek kapcsán azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kttv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető. Ha tehát a közterület-felügyelő közhatalmat gyakorol, vele közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. A Kttv. hatálya alatt egyébként is kizárt a közalkalmazotti jogviszony létesítése.Az egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést a munkakört alapító munkáltató határozza meg, a munkaköri leírásban szereplő feladatok által megkövetelt ismeretek, képességek mérlegelése alapján. Tehát a 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szerint egyéb fizikai munkakörről van szó, ha a munkakör betöltéséhez csak az alapfokú iskolai végzettségre, és esetleg emellett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítésre, tanfolyami végzettségre vagy betanításra van szükség. Egyéb képesített fizikai munkakörről pedig akkor, ha annak keretében szakképesítést igénylő műszaki, üzemviteli, fenntartási feladatokat kell ellátni, amely munkakörhöz erre tekintettel alap- vagy középfokú iskolai végzettség és szakképesítés, vagy felsőfokú nem egyetemi, főiskolai szakképesítés szükséges.A köztisztviselők tekintetében a 29/2012. Korm. rendelet irányadó. Ennek 1. melléklete határozza meg a kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
7