Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység. Az Szvt. 151. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Ugyanezt tartalmazza a 93/2002. Korm. rendelet. 2. §-a. Ehhez a közgazdasági diploma önmagában nem elegendő, a felsorolt pénzügyi szakképzettségekre van szükség. Ez alól a képzettségi előírás alól csak az a vállalkozás mentesül, amelynél az éves (vagy éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] képzés és ágazati vizsga. A közalkalmazott mezőőr munkakörhöz tehát nem szükséges a kertészeti szakképesítés és a középfokú iskolai végzettség, és így az a besorolásnak sem képezheti alapját.A 77/1993. Korm. rendelet közterület-felügyelői közalkalmazotti munkakört nem tartalmaz. E rendelet azonban lehetőséget nyújt egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai munkakörök betöltésére, így van lehetőség a munkáltató számára ilyen elnevezésű munkakör létrehozására is. Ennek kapcsán azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kttv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető. Ha tehát a közterület-felügyelő közhatalmat gyakorol, vele közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. A Kttv. hatálya alatt egyébként is kizárt a közalkalmazotti jogviszony létesítése.Az egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést a munkakört alapító munkáltató határozza meg, a munkaköri leírásban szereplő feladatok által megkövetelt ismeretek, képességek mérlegelése alapján. Tehát a 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szerint egyéb fizikai munkakörről van szó, ha a munkakör betöltéséhez csak az alapfokú iskolai végzettségre, és esetleg emellett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítésre, tanfolyami végzettségre vagy betanításra van szükség. Egyéb képesített fizikai munkakörről pedig akkor, ha annak keretében szakképesítést igénylő műszaki, üzemviteli, fenntartási feladatokat kell ellátni, amely munkakörhöz erre tekintettel alap- vagy középfokú iskolai végzettség és szakképesítés, vagy felsőfokú nem egyetemi, főiskolai szakképesítés szükséges.A köztisztviselők tekintetében a 29/2012. Korm. rendelet irányadó. Ennek 1. melléklete határozza meg a kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] szerda, csütörtök napokon végez munkát, 8-8 órában), mivel a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be. Ezt pedig csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet megvalósítani [Mt. 97. § (3) bek. a) pont], vagyis valamelyiket (praktikusan a munkaidőkeretet) el kell rendelni ehhez a megoldáshoz.A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ha az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) esik egy munkaszüneti nap, akkor az arra eső napi munkaidőt (nem a beosztás szerinti munkaidőt) figyelmen kívül kell hagyni - vagyis ez a munkaidő kiesik, nem lehet "ledolgoztatni". Az így kiesett munkaidőre - ami a kérdés szerinti esetben 4,8 óra, mivel ennyi a munkavállaló napi részmunkaidejének mértéke - órabéres munkavállaló esetén távolléti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Megváltozott munkaképesség - a pótszabadság arányosítása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] §).A szabadságot akkor kell arányosítani, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ez az alapszabadságra és a pótszabadságokra, így a kérdés szerinti öt munkanapra is alkalmazandó. Nem kell arányosítani akkor, ha a pótszabadságra jogosító körülmény következik be vagy szűnik meg a naptári év folyamán. Ugyanakkor a munkáltatónak hivatalból nincs tudomása arról, hogy a munkavállalót valamilyen jogcímen pótszabadság illeti-e meg (kivétel ez alól az életkori pótszabadság, mivel a bérszámfejtéshez a születési adatokra szüksége van).A kérdés szerinti esetben is a megváltozott munkaképesség okán járó pótszabadságra való jogosultságát a munkavállalónak kell bejelentenie a munkáltató felé, hiszen ez a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalót terheli a felelősség, ha a tárgyidőszakra a munkáltató azért nem állapított meg pótszabadságot, mert az arra való jogosultságról a munkavállaló nem tájékoztatta. Álláspontunk szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kérdés: Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] tájékoztatást is kell biztosítania a munkavállaló részére, így ha a munkaköri leírásnak nevezett dokumentum tartalmazta a napi munkaidőt, abban is módosítani kell a megváltozott napi munkaidőt.Ha azonban - és ez a kérdésfeltevés alapján a valószínűbb - nem erről van szó, hanem arról, hogy a munkáltatónak az Mt. 46. §-a szerint kiadott tájékoztatása, amely a munkavállaló munkaköri leírását (azaz többek között a munkakörbe tartozó feladatokat) is magában foglalja, eleve tartalmazta a munkavállaló munkaidejének beosztását, és ez megváltozik, akkor indokolt e változást a tájékoztatásba is belefoglalni.Hangsúlyozandó: a munkáltató a munkavállaló munkaidejének beosztását egyoldalúan jogosult meghatározni (Mt. 97. § bek.). A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban köteles írásban közölni. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó. A már közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés: A munkavállaló részére teljesítendő tájékoztatónak kell-e tartalmaznia a munkaidő-beosztást, például azt, hogy egy nap mikortól meddig kell dolgoznia, ha például két nap 7 órától 15 óráig, három nap pedig 8 órától 16 óráig tart a munkaideje? Amennyiben igen, abban az esetben, ha ez a beosztás változik, kell-e módosítani a tájékoztatót emiatt?
Részlet a válaszából: […] rögzítenie, hogy a munkavállaló napi munkaideje mennyi. Például általános teljes napi munkaidő esetén 8 óra, részmunkaidő vagy rövidebb teljes napi munkaidő esetén ennél kevesebb, hosszabb teljes munkaidő esetén ennél több, de legfeljebb 12 óra (Mt. 92. §). A munkáltató Mt. 46. §-a szerint kiadott tájékoztatójának nem kell tartalmaznia a munkavállaló munkaidejének beosztását, noha az sem kizárt, hogy a munkavállaló munka­idő-beosztása is e tájékoztatóban szerepeljen.A munkáltatónak a munkaidő-beosztást általános szabály szerint közölnie kell a munkavállalóval. Ez történhet írásban vagy az ugyanilyen hatállyal bíró, helyben szokásos és általában ismert módon [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. A munkáltató köteles a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közölni. Ha a közlés elmarad, akkor az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.].A kérdésben említett munkaidő-beosztást ugyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkavégzés pótlékának elszámolása

Kérdés: 12 órában dolgozó közalkalmazott gondozónők esetében, ha kéthavi munkaidőkeret után a dolgozónak 25 óra túlórája, rendkívüli munkavégzése keletkezik, hogyan kell a túlórát elszámolni? A pótlék mértéke most 50%. Ez a rendes bérén felül jár, tehát 100%+50%-ot fizetünk. Mi lesz a számítás alapja, a garantált bér vagy a teljes bruttó bér szociális ágazati pótlékkal, munkahelyi pótlékkal együtt? Lehetséges, hogy a 100%-nak a teljes bruttó bér az alapja, az 50%-nak meg csak a garantált bér? Mi eddig a garantált bér után számoltunk, az Államkincstár KIRA programja alapból ezt az összeget teszi be. A figyelembe vett munkaidő mindig 174 óra, vagy az adott hónap kötelező óraszáma?
Részlet a válaszából: […] munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, így a kérdésben említett ágazati és munkahelyi pótlék is. A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok rendeltetéséből is következik, hogy a rendkívüli munkaidőre járó díjazás nem lehet alacsonyabb a rendes munkaidőre járónál. Atúlórapótlék számítási alapját az Mt. az alapbérben határozza meg, amin a Kjt. alkalmazásában illetményt kell érteni [Mt. 139. § (2) bek., Kjt. 85/A. § m) pont]. A pótlékot így csak a (kinevezés szerinti, illetve a jogszabályban garantált) illetmény alapján kell számolni, az egyéb illetmény-összetevők figyelmen kívül maradnak, az egyébként folyamatosan járó pótlékok is. A figyelembe veendő munkaidőt az egy órára járó illetmény meghatározásánál az adott hónapban irányadó általános munkarend ("kötelező óraszám") szerint kell kiszámítani [Mt. 136. § (3) bek.]. Ettől eltérően, amikor a bérpótlék számítási alapját keressük, akkor - általános teljes munkaidő (8 óra/munkanap) esetén - minden hónapban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Jogalap nélküli bérátutalás - a munkaadói bérlevonás feltétele

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
Részlet a válaszából: […] levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató a követelését a munkabérből - egyebek mellett - akkor vonhatja le, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult, és akkor is csak a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (1)-(2) bek.]. A már (hibásan) elszámolt munkabérre vonatkozó visszakövetelést csak akkor lehet egyoldalúan érvényesíteni, és a különbözetet a következő havi munkabérből az előlegnyújtás szabályai szerint levonni, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt szükséges az elszámolás módosítása. Nem minősül ilyen oknak önmagában a hibás utalás, az összeg elírása. Ekkor a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
Részlet a válaszából: […] másik nap 4 órát dolgozik a munkavállaló, ez esetben a munkaközi szünet biztosításának módja is eltérő lesz.Abban az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő is 6 órával egyezik meg, a munkáltató utasításadási jogánál fogva - a munka jellegétől, a munkaszervezés szempontjaitól függően - meghatározhatja, hogy mikor lehet igénybe venni a munkaközi szünetet a 3 és 6 órás idősávon belül. A munkavállalónak ehhez alkalmazkodnia kell: ha a műszakszervezés, vagy az egyes, meghatározott időpontban ellátandó munkaköri feladatok (pl. értekezleten való részvétel, vagy pusztán az, hogy a főnök előírja, hogy a beosztottjai a munkaidő végéig rendelkezésre álljanak) megkívánják a jelenlétét, ez befolyásolja a munkaközi szünet igénybevételének lehetséges időpontját is. Elő­fordulhat, hogy az ebédszünet nem a hatodik ledolgozott órát követő időpontra fog esni, hanem korábbra, és így a beosztás szerinti munkaidő vége is "kitolódik" 20 perccel. Természetesen a munkáltató utasításának megadásánál figyelemmel kell lennie az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére, miszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
Részlet a válaszából: […] kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra, amelyet a szakszervezet által megjelölt munkavállaló vehet igénybe. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. Amunkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár (Mt. 271. §). A kedvezményekre minden, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan jogosult [Mt. 270. § (1) bek.].Munkajogi szempontból szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Kiindulva a munkajogi szabályok és a szakszervezetek részére biztosított jogok rendeltetéséből, nem indokolt, hogy egy munkavállaló több szakszervezeten keresztül is érvényesítse, illetve védje érdekeit, mivel a munkavállalóval szemben semmilyen megkülönböztetés nem tehető amiatt, hogy melyik szakszervezetnek a tagja [Mt. 271. § (2)-(4) bek.]. Ha pedig a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
7