Óvodapedagógus fizetési kategóriája

Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban töltött idők,-1992. július 1-jétől munkaviszonyban töltött idők, feltéve, hogy ezalatt a közalkalmazott már rendelkezett jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,-költségvetési intézménynél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők,-a köztisztviselők jogállásáról, a kormánytisztviselők jogállásáról, a közszolgálati tisztviselőkről, az állami tisztviselőkről, illetve a kormányzati igazgatásról szóló törvények hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban töltött idők,-az előző intézményeknél, szerveknél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idők,-az állami vezetői szolgálati jogviszonyban (miniszterelnökként, miniszterként, államtitkárként vagy szakállamtitkárként) töltött idők,-a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők,-a fegyveres testületeknél, honvédségnél szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés

Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] erre utasítást kap, köteles ennek eleget tenni, akkor is, ha a gyermeke még nem jár óvodába. A fentiekkel szemben lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak fizetés nélküli szabadságban, tetszés szerinti időpontig (pl. a beszoktatás végéig). Ez azonban nem kötelező, a két fél közös megegyezése kell hozzá.A munkavállaló végkielégítésre akkor jogosult, ha a felmondás közlésekor a fennálló munkaviszonya eléri a három évet. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) kivételt képez [Mt. 77. § (2)-(3) bek.]. A jelen esetben ezért a végkielégítésre jogszerző idő nemcsak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Jogviszonyváltás – a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] Módtv. szerinti átalakulással érintett valamely beosztott munkavállaló sikeresen pályázza meg a könyvtárvezetői pozíciót, a 39/2020. EMMI rendelet alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy mivel ez esetben intézményvezetői munkakörről van szó [erre utal pl. a 39/2020. EMMI rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, valamint 5. §-ának (1) és (8) bekezdései is], a sikeres pályázat munkajogi "leképeződéseként" a munkaszerződését a pályázat elnyerését követően módosítani kell, és abban a beosztotti munkakörét könyvtárvezetői munkakörre indokolt módosítani. E módosítás során a határozatlan idejű munkaviszonyt adott esetben határozott idejű munkaviszonnyá is lehet módosítani, hiszen a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja a munkaviszony határozott jellegére utal azzal, hogy annak befejező időpontját is említi. Ettől eltérően azonban a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosíthatja a lehetőséget a pályázó számára, hogy a vezetői munkakörre irányuló munkaviszony befejező időpontját követően határozatlan idejű munkaviszonyban valamely kulturális munkakörben kerüljön továbbfoglalkoztatásra. Ez utóbbira a pályázat kiírásában is utalni kell. Ebből következően nincs akadálya annak, hogy a sikeres pályázót az eredeti munkakörében foglalkoztassák, miután a vezetői munkakört határozott ideig töltötte be. Megítélésünk szerint sikeres "belső" pályázó esetén az sem zárható ki, hogy a munkaszerződésben a munkakörét a vezetői munkakör betöltése érdekében határozott ideig módosítsák, melynek lejártát követően ismét az eredeti munkakörében kell majd továbbfoglalkoztatni. Értelemszerűen ugyanezt a módszert megfelelően alkalmazni lehet akkor is, ha a pályázatot ismét a jelenlegi könyvtárvezető nyeri el.A 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) bekezdése értelmében a pályázatot legkésőbb az intézményvezetői munkakört betöltő munkavállaló intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatásának vagy munkaviszonyának megszűnése előtt 90 nappal ki kell írni. Amennyiben a pályázat eredménytelenül zárul, a pályázat megismételt kiírásáról 90 napon belül gondoskodni kell. E bekezdésben az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatás megszűnése, illetve e munkavállaló munkaviszonyának megszűnése is megerősíti a fentiekben írottakat. A pályázat kiírása ugyanis szükségessé válhat egyfelől akkor, ha csupán az intézményvezetői munkakör határozott ideig tartó betöltése szűnik meg (mert pl. lejár a határozott idő, és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő munkába állása a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] 114. §). Az idézett szabályokból láthatóan, a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság megszüntetése körében elsősorban a köztisztviselőt terheli tájékoztatási kötelezettség, hiszen ő rendelkezhet a távollét megszűnésének időpontjáról, amely azonban általános szabály szerint nem terjedhet túl a gyermek harmadik születésnapján. Ha a köztisztviselő a gyermek harmadik születésnapja előtt legalább 30 nappal nem jelentkezik, akkor célszerű a munkáltatónak felvenni vele a kapcsolatot, és tájékoztatni, hogy mikor szűnik meg a fizetés nélküli szabadsága, és hogy ezt követően az eredeti kinevezése szerint kell rendelkezésre állnia. Természetesen a felek jóval előbb is elkezdhetik az egyeztetést a visszatérésről, ami különösen akkor indokolt, ha hosszabb idejű távollétről van szó (pl. több gyermeke is született egymás után a köztisztviselőnek). A fizetés nélküli szabadság megszűnésével a közszolgálati jogviszony folytatódik, a munkáltatónak az eredeti kinevezés szerint kell foglalkoztatnia a tisztviselőt, aki az abban foglaltak szerint köteles újra eleget tenni rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói költségtérítés saját autó használatára

Kérdés: Az intézményünknek több telephelye van. Az intézménnyel munkaviszonyban álló takarítónő a telephelyek közötti közlekedésre a saját gépjárművét használja. Mivel a telephelyek egy közigazgatási területen belül helyezkednek el, ezért a kiküldetés sajnos nem jöhet számításba. Milyen formában van lehetőségünk a munkavállalónak megtéríteni a felmerülő költségeit? Valamint ez a költségtérítés adómentes költségtérítésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] (1)-(2) bek.]. A munkavégzéshez szükséges eszközöket, így a telephelyek közötti közlekedés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Ettől eltérően, ha a munkavállaló a saját gépjárművét használja erre, akkor az ezzel összefüggésben felmerült költségeinek megtérítését – például üzemanyagköltség, a gépjármű amortizációja – indokoltan követelheti a munkáltatótól. Amunkavállaló ilyen esetben is lehet kiküldetésen munkajogi szempontból, ha a munkaszerződése szerinti munkahelytől eltérő helyen kell dolgoznia – például, ha a munkaszerződésében kizárólag az egyik telephely szerepel munkavégzési helyként [Mt. 53. § (1) bek.].Az adójogi minősítés ettől eltérhet, a kiküldetés adózási fogalmába is beletartozik az az eset,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] törvény erejénél fogva szállnak át az önálló óvodára. Sem az új társulásnak – mint fenntartónak -, sem az önálló óvodának – mint átvevő munkáltatónak – nincs mérlegelési joga arra nézve, hogy a törvény előírásával ellentétesen ne kerüljön sor az érintettek továbbfoglalkoztatására. A közalkalmazottakat egyébként nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, a tagóvodánál eltöltött idejüket pedig úgy kell tekinteni, mintha az átvevő önálló óvodánál töltötték volna el. Ebből következik az is, hogy nincs szükség áthelyezésre, a közalkalmazotti jogviszonyok ugyanis mindenféle "törés" és megszakítás nélkül folynak tovább az önálló óvodával. Megjegyzendő, a fenti helyzet állna fenn – az ebből eredő értelemszerű eltérésekkel – lényegében akkor is, ha a munkáltató valamely oknál fogva kifejezetten az új társulás lenne.Ha a közalkalmazott nem kíván az új munkáltatónál dolgozni, úgy a Kjt. általános szabályai szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (pl. lemondással, de a felek előtt a közös megegyezés lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen nem lehet a felmentés oka [Mt. 66. § (3) bek. a) pont]. Szeptember 1. napja, azaz az átszállást megelőzően az átadó munkáltató, e naptól pedig az átvevő munkáltató jogosult megszüntetni a jogviszonyt, és ezzel összefüggésben jognyilatkozatot tenni. A közalkalmazottnak szintén eszerint van lehetősége a megszüntetéssel kapcsolatos jognyilatkozatát közölni az átadó vagy az átvevő munkáltatóval. Ugyancsak ez az időpont az irány­adó a megszüntetéssel kapcsolatos kifizetések és járandóságok tekintetében is: ha valamely kifizetésre szeptember 1. napja előtt kerül sor, azt a korábbi, átadó munkáltatónak kell teljesítenie. Ezt követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ezek a szabályok lesznek irányadóak azokban az esetekben is, amikor a közalkalmazotti jogviszony arra tekintettel kerül megszüntetésre, hogy a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha szeptember 1. napja előtt szükséges kifizetni valamely juttatást ezzel összefüggésben (pl. felmentési idő alatti illetményt), azt az átadó köteles megfizetni. Ha ezt követően kell kifizetni, azt az átvevő köteles megtenni, függetlenül attól, hogy a felmentési idő még korábban elkezdődött, vagy hogy az átadó mentette fel a közalkalmazottat, illetve a közalkalmazott az átadó számára adta át a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát.Megjegyzendő, hogy az átszállást követő harminc napon belül – az alábbiakban ismertetendő feltételek fennállása esetén – a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát az előbbiekben említett lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irány­adó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Kjt. 24. § (4) bek.]. Ha a közalkalmazott jogviszonya határozott idejű, a lemondás indoka olyan ok lehet, amely a közalkalmazott számára a jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 24. § (5) bek.]. Ezekben az esetekben a közalkalmazottnak meg kell indokolnia a lemondását, vita esetén pedig neki kell bizonyítania azt, hogy az általa hivatkozott indok megfelel az előzőekben írott feltételeknek, azaz valós és okszerű. Ha a lemondás indoka megfelel a fentiekben hivatkozott feltételeknek, az általános szabályokkal ellentétben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Takarítók besorolása szociális intézményben

Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott két, takarító munkakörben foglalkoztatott dolgozó jelenleg "A" fizetési kategóriába van besorolva. Az első dolgozó egy, a Kohó- és Gépipari Továbbképző Intézet és a Csepel Művek Szolgáltató Vállalat által szervezett speciális gépszerelő lakatos szakmunkás-továbbképzéssel rendelkezik, szakmunkás-bizonyítványa nincs, a másik dolgozó Kéz- és lábápoló, műkörömépítő OKJ (318150100000000 azonosító számú) bizonyítvánnyal rendelkezik. A dolgozók a fenti bizonyítványuk megléte mellett átsorolhatóak-e magasabb, azaz "B" fizetési kategóriába?
Részlet a válaszából: […] betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír. Azaz nem feltétel, hogy az adott szakképesítés a munkakörhöz szakirányú legyen.A takarító munkakör betöltéséhez jogszabály nem határoz meg konkrét képesítési előírást, iskolai végzettséget, szakképesítést. Tehát a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján "A" fizetési osztályba kell sorolni a takarítót, ha legfeljebb alapfokú iskolai végzettsége (befejezett vagy be nem fejezett általános iskolája) van, "B" fizetési osztályba akkor, ha az alapfokú iskolai végzettsége mellett ezt igénylő szakképesítéssel is rendelkezik (azaz alsó középfokú vagy középfokú (rész)szakképesítése van, amelyet a 150/2012. Korm. rendelet 2020. február 15. előtti szövegében 31, 32 vagy 34-es számmal kezdődő azonosító számmal jelöltek), "C" fizetési osztályba pedig akkor, ha középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel rendelkezik (a korábbi OKJ szerint 33-as számmal jelölt alsó középfokú vagy középfokú szakképesítés-ráépülést szerzett), illetve ha érettségi vizsgát tett (érettségi végzettség; a középiskola elvégzése az érettségi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] mértékéig [Mt. 179. § (3) bek.]. Feltételezhetően ez is fedezi a bírság összegét. A munkavállaló tehát a leírt eset alapján feltehetően felelős lesz a munkáltatót ért kárért, azaz a gyorshajtás miatti bírságért.A munkáltató a kártérítés iránti igényét a bírói út mellett – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó mértékig – írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.], amely ellen a munkavállalónak kell bírósághoz fordulnia [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. A kár összegének közvetlen, egyoldalú levonására a munkabérből viszont nincs mód; ahhoz végrehajtható határozat kell (ez megszülethet rövid úton a fizetési felszólításból is, ha a munkavállaló nem nyújt be ellene keresetet), vagy a munkavállaló hozzájárulása; ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészig lehet élni a levonással [Mt. 161. § (1), (2) bek. a) pont]. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást (bérlapot) kell adni; ennek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.], azaz a munkavállalói hozzájáruláson alapuló levonást is fel kell tüntetni rajta. Ha befizeti a munkavállaló a pénztárba az összeget,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.
Részlet a válaszából: […] Ugyancsak a kölcsönbe adó ilyen tartalmú kötelezettségére lehet következtetni abból a szabályból is, melynek értelmében a kölcsönvevő köteles – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig közölni a kölcsönbe adóval mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek [Mt. 217. § (5) bek.].Mindezek mellett az Art. 42. §-a rendelkezik a kölcsönvevő bejelentési kötelezettségéről is. Eszerint a kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz köteles bejelenteni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét – ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbe adó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás megkezdésének napját,b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbe adó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás befejezésének napját.Látható, hogy a kölcsönvevőt is jól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] (1)-(2) bek.]. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, a távolléti díj alapbérrészének,b) folyamatosan nem illetik meg, a távolléti díj bérpótlékrészénekmeghatározásánál, az Mt. vonatkozó szabályai szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek.].Az Mt. szabályai szerint a távolléti díja) az esedékessége időpontjában érvényes alapbérből, illetve pótlékátalányból (alapbérrészből),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybérből (teljesítménybérrészből),c) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlékból (bérpótlékrészből)áll, és azok figyelembevételével, az egyes részek összegeként kell megállapítani [Mt. 148. § (1), (4) bek.].Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja azzal, hogy az alapbérrészbe tartozó díjelemet, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét-módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (2)-(3) bek.].Mivel a vezetői pótlék a közalkalmazottat folyamatosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
7