Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Olyan 3 műszakos 8 órás munkarendet vezetünk be, amiben a délelőttös műszakban a ledolgozandó 5 napnak hétfő 6:00-tól péntek 14:00-ig van a beosztása. Az éjszakai műszakban a ledolgozandó 5 nap vasárnap 22:00-tól péntek 06:00-ig tart. A délutános műszakban a ledolgozandó 5 nap hétfő 14:00-tól péntek 22:00-ig tart. Ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, akkor nem kell a vasárnapi pótlékot (50%) elszámolni? Van-e valamilyen buktatója annak, ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, szemben a "klasszikus" hétfő 06:00 órai indulással?
Részlet a válaszából: […] A munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, azzal, hogy a munkanapnak 22 óra és 7 óra között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kifejtett álláspont téves, az Mt. vonatkozó szabályát pontatlanul idézi. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén jár a bérpótlék és – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarendben nem a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét, hanem ezt a jogát a munkavállalónak írásban átengedi. Ezért kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem felel a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok betartásáért [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkavégzés áthelyezett munkanapon

Kérdés: Ha áthelyezett munkanapon dolgozniuk kell a kollégáknak, hogyan köteles a cég azt elszámolni? Elég, ha annyit tesz, hogy nem írat ki szabadságot a másik napra? Például, március 16-át (péntek) március 10-én (szombaton) kellett ledolgozni. Ha 16-án dolgozott a kolléga, és 10-én nem, akkor elég, ha 10-ére nem ír ki szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A 9/2017. NGM rendelet 1. §-a szerint annak hatálya csak az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, rá a munkanap-áthelyezések nem is vonatkoznak. Ilyen esetben a munkáltató jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Tehát, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Beosztástól eltérő munkavégzés díjazása

Kérdés: Egy munkavállaló két műszakos munkarendben dolgozik. Pénteki napon 22:00-6:00 volt a munkaidő-beosztása, viszont elrendeltek részére túlórát, tovább kellett maradni szombaton még délelőtt 10:00-ig. Ebben az esetben a plusz négy órára 100%-os pótlék jár részére? (A cégnél nincsen munkaidőkeret.)
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeret hiányában a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, amely értelmében a munkanapok a hétköznapok, és a hétvégi napok (szombat és vasárnap) a heti két pihenőnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Figyelemmel a két műszakos beosztás logikájára, a munkáltatónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Havibéres munkavállaló "fizetett ünnepének" számfejtése

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.], azaz egynapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti napon a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzést teljesítő munkavállaló rendes munkaidőben is foglalkoztatható [Mt. 102. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkavégzésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállalók műszakbeosztása az alábbiak szerint alakul: délelőtt 6:00-14:00, délután 14:00-22:00, éjszaka 22:00-6:00 óra között. A munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitáció olyan orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
1
53
54
55
127