Készenlét elrendelése – díjazás nélkül

Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkaügyi hatóság (járási hivatal) ellenőrizheti [Met. 3. § (1) bek. g) pont], valamint Ön általában bármely, elmaradt munkabér megfizetésére vonatkozó igényével a munkaügyi bírósághoz is fordulhat [Mt. 285. § (1) bek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

Minimálbér-emelés – munkaszerződés módosítás nélkül

Kérdés: Év elején módosult a minimálbér mértéke. A munkaszerződésemben még a tavalyi minimálbér van benne. Ha a munkáltatóm nem módosítja a munkaszerződésem, akkor rám nem vonatkozik a jogszabályváltozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alacsonyabb alapbért megállapítani, illetve fizetni nem lehet. Valóban az lenne a szerencsés, ha a munkaszerződését a kötelező legkisebb munkabér új összegének megfelelően módosítanák, ám ennek elmaradása önmagában nem befolyásolja a munkáltató kötelezettségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bírósági végrehajtás során munkabérnek minősül a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, így az álláskeresési ellátás is [Vht. 7. § (1) bek.]. Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időben foglalkoztatja a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], és az annak megfelelő – a rendes munkabéren felüli – alapbér és bérpótlék jár a tartamára (Mt. 143. §). Ez együtt járhat az állásidővel is – például, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Munkaidő-nyilvántartás – munkavállalói aláírással

Kérdés: Önkormányzatunknál és annak hivatalánál a munkaidő-nyilvántartást a munkavállalók naponta vezetik, és azt aláírják. A munkáltatónak szükséges-e leigazolni a munkaidő-nyilvántartást, és ha igen, azt milyen időközönként (naponta, hetente, havonta)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elfogadták. Az aláírás tehát nem formai követelmény, de a nyilvántartás bizonyító erejének növelése céljából havonta egyszer (a munkabér/illetmény elszámolását megelőzően) célszerű mindkét félnek jóváhagyólag aláírni. A fentiekkel egyező szabályokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt munkavállaló – a bér kifizetése

Kérdés: Hogyan kell kifizetni az elhunyt munkavállalónak járó munkabért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egymással; ennek keretében a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől – számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.

Minimálbér – jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összegét kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. Ezeket a kormány rendeletben határozza meg, jellemzően naptári évenként. 2020-ban ezek alapján:a) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység

Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetben a szünet valóban munkaidőnek minősül, és az adott, az egészségre veszélyes tevékenység szüneteltetésének idejére jár a munkabér. Az ilyen, munkavédelmi célú szünetekre viszont az is igaz, hogy a munkavállaló csak az adott tevékenységet köteles megszakítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...napi pihenőideje le nem telt. Ha emiatt másnap nem kezdheti el a munkáját a beosztás szerinti munkaidő kezdetén, ez nem érinti a munkabér iránti igényét, azaz a kiesett időre (amíg le nem telik a napi pihenőidő) az alapbére illeti meg, valamint – ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 14.
1
…
38
39
40
…
127