Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni [Mt.142/A. § (1)–(2) bek.]. Az egyenlő bér elvének alkalmazása során munkabérnekminősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kötbér a munkajogban

Kérdés: Kölcsönbe adott munkavállalóink rendszeresen késnek a kölcsönvevőtől, ami miatt egyes munkafolyamatokat csak később tudnak elkezdeni, és ez termeléskiesést okoz. A kölcsönvevő ezt a késést 10 000 Ft-os kötbérrel szankcionálja alkalmanként és munkavállalónként, ami elég komoly veszteséget eredményezett a múlt hónapban. Szeretnénk a felmerült kárt áthárítani a munkavállalókra olyan módon, hogy a kölcsönvevő által követelt kötbérhez hasonlóan a munkaszerződésbe is belefoglaljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igazolatlanul nem, vagy nem pontosan jelenik meg a kölcsönvevőnél, akkor kártérítésként 10 000 Ft-ot köteles fizetni nekünk. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...nem tehet előzetesen (akárokozást megelőzően) olyan nyilatkozatot érvényesen, amelyben a kárért valófelelősségét elismeri, munkabéréről előzetesen nem mondhat le. Fentiek okánolyan érvényes nyilatkozat megtételére sincs lehetőség a károkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el, amelynél fogva afizetési felszólítás végrehajtható okirattá válik.Mivel a munkabérből való levonásnak csak jogszabály,végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére átlagkereset címén azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. A számítás alapjául -általános szabály szerint – az utolsó négy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkakör – lehet kettő is?

Kérdés: Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési megoldást tiltaná,azonban az a következő okok miatt nem felel meg az Mt. szabályrendszerének.A munkakör és ezzel a munkabér havonkénti megváltoztatása amunkaszerződés lényegét érintő kérdés, hiszen a munkaviszony két alapvetőkötelezettségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Start kártya – jogosulatlanul igénybe vett járulékkedvezmény

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...végzettségmegszerzését. A PM rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a minimálbér kétszeresétmeg nem haladó összegű bruttó munkabér alapján járó járulékkedvezménylegkorábban az oklevél kiállításának napjától vehető igénybe. Azaz jelenesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző négy naptári hónapravonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A mindenkori kötelező legkisebbmunkabér (minimálbér) alatt annak bruttó összegét kell érteni, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...képező kereset, jövedelem és amindenkori érvényes minimálbér arányával. Mindebből következően abban azesetben, ha a munkavállaló munkabére eléri legalább a mindenkori legkisebbminimálbér összegét, függetlenül attól, hogy napi hány órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] ...a távollétidíjjal fizetett igazolt távollétek között, tehát vis maior esetében -munkavégzés hiányában – a munkavállalónak nem jár munkabér sem. A vis maiormiatt távol lévő munkavállaló helyettesítéséről, rendkívüli munkavégzéselrendeléséről való döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Alkalmi foglalkoztatás – éjszakai munka

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eftv. 4.§-a sorolja fel, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyraaz Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumrólszóló külön jogszabály rendelkezéseit az ott felsorolt mely eltérésekkel kellalkalmazni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
106
107
108
125