Találati lista:
731. cikk / 737 "GYES-ről visszatérő munkavállaló" esete a munkaszerződés módosításával
Kérdés: GYES-en lévő anyuka vagyok. Kisfiam születését követően több mint egy évig otthon maradtam, és azt gondoltam, hogy még maradok, ameddig csak lehet, de most úgy alakultak a dolgok, hogy mielőbb szeretnék dolgozni. Amikor a munkahelyemen jeleztem a visszatérésemet, a személyzetis kolléganő arról tájékoztatott, hogy a cégen belüli gyakorlat most az, hogy a GYES-ről visszatérőket úgy veszik vissza, hogy gyermekük hároméves koráig határozott idejű munkaszerződést kötnek velük úgy, hogy mögöttesen a már meglévő határozatlan idejű munkaviszonyuk is fennmarad. Amikor ez a határozott idejű munkaviszony lejár, csak akkor térnek vissza a régi határozatlan idejű munkaszerződéshez. A felajánlott határozott idejű munkaszerződés alapján kevesebb lenne a fizetésem annál, mint amennyit a határozatlan idejű munkaszerződés szerint kaptam. Megcsinálhatja-e ezt a munkáltató? Köteles vagyok-e ebbe belemenni?
732. cikk / 737 Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei
Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
733. cikk / 737 GYES után – kell-e módosítani a munkaszerződést?
Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?
734. cikk / 737 Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe
Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
735. cikk / 737 GYES utáni munkába állás
Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
736. cikk / 737 Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt
Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
737. cikk / 737 Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés
Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
