Gazdasági vezető – magasabb vezetői vagy vezetői közalkalmazotti beosztásban

Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkavégzés önálló megszervezése

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló akár az áruház nyitvatartási idején túl is beoszthatná, a munkavégzését akkor is teljesíthetné. Mivel az áruházvezető-helyettesek feladata szorosan kapcsolódott a többi munkavállaló munkavégzéséhez, az áruház nyitvatartási idejéhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése kivételes megbízási jogot tartalmaz a 24. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott esetekre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, és emiatt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Vezetői megbízás időtartama

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető, a tagintézmény-vezető vezető megbízásnak minősül a 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a szerint. A 22. § (1) bekezdése kimondja: "A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást az év során bármikor, öt évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet a válaszából: […] Vezetők esetében három kategória különböztethető meg. A vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (első számú vezető). Ugyanígy, a törvény erejénél fogva vezetőnek minősül az első számú vezető helyettese, aki annak közvetlen irányítása alatt áll, és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Vezetői pótlék egészségügyi intézményben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?
Részlet a válaszából: […] ...2. pontja az önkormányzatok által fenntartott intézetek intézményvezetőjének pótlékáról szól, a 3. pont a) pontja pedig az intézményvezető-helyettesek pótlékáról. A "gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény" kifejezésen véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli mentesítés idejére a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése alapján távolléti díj jár. A távolléti díj számításakor az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének bb) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatként ismerendő el – többek között – a köznevelésért felelős miniszter igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a vezető állású munkavállalók két típusát különbözteti meg. Egyrészről a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Indokolási kötelezettség munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Operatív igazgatóként dolgozom cégünknél. A munkaszerződésem szerint nem vagyok vezető állású, de ténylegesen mindig én helyettesítem az ügyvezetőt. Azt hallottam, hogy a tulajdonos le akar engem is váltani, de szerintem nem adtam okot a felmondásra. Ilyen esetben létezik olyan indok, amivel felmondhat nekem?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató felmondással szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, az általános szabályok szerint köteles azt megindokolni [Mt. 66. § (1) bek.]. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.