469 talált cikk a végzettség kifejezésre

Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?

Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?

Kérdés: Bölcsődében dolgozom kisgyermeknevelőként. 2001-ben óvodapedagógus diplomát szereztem, 2017-ben pedig OKJ-s kisgyermeknevelő szakképesítést. Az óvodapedagógus-diploma megszerzése után a versenyszférában dolgoztam, csak 2017 augusztusától vagyok közalkalmazott, kisgyermeknevelőként dolgozom. Mivel van óvodapedagógus-diplomám, engem a pedagógus-előmenetel szerint soroltak be. 2001-től vagy 2017-től kell-e beszámítani a besorolásomhoz a munkaviszonyaimat?

Kérdés: Általános iskolánkban pedagógiai asszisztensként foglalkoztatunk egy pedagógia alapszakos bölcsészdiplomával rendelkező kolléganőt, aki jelenleg végzi a mesterképzést, amelynek eredményeként pedagógiatanár szakképzettséget fog szerezni. Kizárólag napközis foglalkozást tartó tanári munkakörben alkalmazhatjuk-e őt a diplomája megszerzése előtt?

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?

Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?

Kérdés: Január 1-jétől alkalmaznánk egy óvodapedagógust. 2020. november 30-ig óvodapedagógus munkakörben állt munkaviszonyban, ebből két évet óvodapedagógus-képzés abszolutóriuma alapján, majd öt hónapot a 2020 júniusában megszerzett diplomás óvodapedagógus végzettsége alapján. Korábban három évig pedagógiai asszisztensi munkát végzett óvodában, továbbá rendelkezik két év olyan pedagógiai asszisztensi munkával töltött idővel is, amit családi napköziben dolgozott le. Korábbi munkáltatója őt gyakornokként sorolta be, de a 2020 novemberében esedékes minősítésére már nem került sor. Mentesülhet-e a kötelező minősítés alól, és besorolható-e pedagógus I. fokozatba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?