Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az ügyben jogi úton keveset lehet tenni. Az, hogy a munkáltató kit választ ki magasabb pozícióra, illetve hogy az "adható" kategóriába tartozó, a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatán (kötelezettségvállalásán) alapuló juttatásoknál kinek ad többet, kinek kevesebbet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Lemondás a felügyelőbizottsági tagságról a munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Október 1-jétől megszűnik a munkaviszonyom a társaságnál, ahol dolgozom, nyugdíjba vonulok. A munkavállalói felügyelőbizottsági tagságomról való lemondásomat elég a delegáló szervezet elnökének bejelentenem írásban?
Részlet a válaszából: […] Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll [Ptk. 3:124. § (1) bek.]. E kötelező eseten felül a felügyelőbizottságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Üzemitanácsi-választás eredményének megsemmisítése

Kérdés: Ha az üzemi tanácsi választásokon szabálytalanságok történtek, akkor hogyan lehet azt bizonyítani, hogy ezek a szabálytalanságok ténylegesen befolyásolták a választás eredményét?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban öt napon belül a bírósághoz fordulhat [Mt. 249. § (1) bek.], amely nemperes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Üzemi tanácsok hatásköri összeütközése

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] Konzultáció kizárólag a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés soha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Távmunkások szavazása üzemitanács-választáson

Kérdés: Munkavállalóink egy része távmunkában dolgozik, és ritkán jönnek be a központba. Annak érdekében, hogy az üzemi tanács választása érvényes (és eredményes) legyen, felmerült a postai úton történő szavazás lehetősége. Megoldható ez a jogszabályi keretek között?
Részlet a válaszából: […] A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata [Mt. 240. § (1) bek.]. Ennek keretében a választási bizottság meghatározza a választás időpontját és lebonyolításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
Részlet a válaszából: […] 2016. július 8-án hatályba lépett Mvt.-módosítás szabálya szerint munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Műköröm és gyűrű viselésének tilalma a munkahelyen

Kérdés: Egészségügyi intézményben dolgozom titkárnőként, nem belgyógyászaton és nem is sebészeten, de még a műtéti részlegen sem. Tudomásunkra jutott, hogy a munkáltató szeptember 1-jétől bevezeti a műköröm, lakkozott köröm és gyűrű viselésének tilalmát. Nem gondolom, hogy a jegygyűrű viselését megtilthatja. De egyébként is az ápolt és jól kinéző köröm megtiltásával korlátozza személyiségi jogainkat. A műköröm tiltását értem, de a többit nem. A nővéreknek talán elfogadható a korlátozás. Viszont a nővérek és az orvosok a betegekkel gumikesztyű használatával érintkeznek.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőben megkövetelhető megjelenésre vonatkozó kifejezett törvényi előírás nincs. Az Mt. általános szabályaiból azonban levezethetők azok a keretek, amelyeket tiszteletben kell tartani a munkahelyi öltözködési szabályoknál. Egyrészt, a munkavállaló a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Kölcsönzött munkavállalók az üzemi tanács választásánál

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóinkat figyelembe kell-e vennünk az üzemi tanácsi választáson, az üzemi tanács taglétszámának meghatározása során, illetve a szavazásra, tisztség betöltésére jogosult személyek körében?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a 15 főt meghaladja a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely) a munkavállalók üzemi megbízottat, ha az 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkáltatói névváltozás

Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekintendő, ha egy gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügylet alapján kerül átadásra, átvételre két munkáltató között [Mt. 36. § (1) bek.]. A leírt esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
1
2
3
4
11