108 talált cikk az üzemi tanács kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézményben dolgozom titkárnőként, nem belgyógyászaton és nem is sebészeten, de még a műtéti részlegen sem. Tudomásunkra jutott, hogy a munkáltató szeptember 1-jétől bevezeti a műköröm, lakkozott köröm és gyűrű viselésének tilalmát. Nem gondolom, hogy a jegygyűrű viselését megtilthatja. De egyébként is az ápolt és jól kinéző köröm megtiltásával korlátozza személyiségi jogainkat. A műköröm tiltását értem, de a többit nem. A nővéreknek talán elfogadható a korlátozás. Viszont a nővérek és az orvosok a betegekkel gumikesztyű használatával érintkeznek.

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóinkat figyelembe kell-e vennünk az üzemi tanácsi választáson, az üzemi tanács taglétszámának meghatározása során, illetve a szavazásra, tisztség betöltésére jogosult személyek körében?

Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?

Kérdés: Boltunkat felvásárolja egy üzletlánc. A tulajdonos – tervei szerint – utána végelszámolással megszünteti a cégét, mert mással akar foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a bolt átvételével az ott dolgozóknak megszűnik a munkaviszonyuk?

Kérdés: Központi üzemi tanács, illetve vállalati szintű üzemi tanács alakításánál milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg a delegált tagokat havonta?

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?

Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.