108 talált cikk az üzemi tanács kifejezésre

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Mt. 240. §-ának (2) bekezdésében foglalt választási bizottság létrehozására irányuló határidőt megjelölő rendelkezés helyes értelmezése kapcsán! A hivatkozott jogszabályhely szerint a választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. Jogszerű-e, ha az üzemi tanács a választást megelőző 80 nappal hozza létre a választási bizottságot? Illetve a választást úgy kell kitűzni, hogy minimum 60 nap legyen a választási bizottság megalakulása és a választás között?

Kérdés: Munkavédelmi képviselő választása esetén egy szavazat azt jelenti, hogy egy jelöltre szavazhatnak a választók, vagy azt, hogy egyszer szavazhatnak, de akár több jelöltre is leadhatják a szavazatukat?

Kérdés: Országosan működő vállalatunknál 21 körzetben 21 munkavédelmi képviselő választására került sor a tavalyi évben. Ha egy körzetben a munkavédelmi képviselő mandátuma megszűnik a munkaviszony megszűnése miatt, szükséges-e az adott körzetbe új képviselőt választani, vagy csak egyébként a munkavédelmi képviselők ötéves mandátumának lejártát követően? Pótképviselő választására nem került sor.

Kérdés: Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: Az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése alapján pontosan melyek a munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnésének konkrét esetei? Az Mt. 255. §-a sorolja fel az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése eseteit, amelyek közül az "üzemi tanács megszűnésével" kitételt hogyan kell a munkavédelmi képviselőkre "megfelelően alkalmazni"? Ez jelentheti azt, hogy mivel munkavédelmi képviselőknél nem értelmezhető az üzemi tanács vagy bármely testület, amelynek a képviselő tagja, ezért ezt a pontot figyelmen kívül kell hagyni? Vagy jelentheti-e azt, hogy az Mt. 252. §-a szerinti üzemi tanács megszűnése eseteit kell megfelelően alkalmazni a munkavédelmi képviselőre?

Kérdés: A munkavállalóinknak céges apartmanokat biztosítunk, amibe minden nyárra a családokkal be lehet jelentkezni. Az egyik ilyen nyaralás során a munkavállalónk bekapcsolva hagyta a tűzhelyet, rajta az étellel, ami olyan sűrű füstöt bocsátott ki, hogy bekapcsolt a tűzoltó rendszer is, és minden elázott. Ebből több százezer forint értékű kár keletkezett a berendezésekben. Ki tudunk ennek érvényesítésére bocsátani egy fizetési felszólítást a munkavállaló felé?

Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?

Kérdés: Munkaviszonyom 2020. január 10-én megszűnik a cégemnél, ahol az üzemi tanács elnöki beosztását is elláttam. 2019. szeptember 27-én bejelentettem, hogy december 31-ével lemondok az elnökségről, és új elnököt választott az üzemi tanács. A cég jogi osztálya nem fogadta el a választás eredményét, mivel szerintük így nem mondhattam volna le, csak december 30-án. Az ügyrendünkben nincs semmilyen kikötés ezzel kapcsolatban. Jogos-e a jogi osztály kifogása, illetve beleszólhat-e a választásba?

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.