Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az időarányosítást tehát csak az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 121. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Megjegyezzük, hogy a régi Mt. 133. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.

Távolléti díj számítása délelőttös műszakban

Kérdés: A bérprogramunkat a szoftvertulajdonos cég úgy állította be, hogy amennyiben a munkavállaló délutáni (14-22) vagy éjszakai (22-06) műszakban van távol (pl. szabadságon), akkor távolléti díjat (ami az alapbérével egyenlő) és a 18.00 utáni órákra 30% műszakpótlékot kap, ha viszont délelőttös (6-14) műszakban lenne, akkor a távolléti díja az alapbéréből és az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékrészből áll. Jól gondolom, hogy ez a beállítás nem jó?
Részlet az állásfoglalásából: […] A távolléti díj megállapításakor, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot, illetve az ügyeleti és a készenléti pótlékot kell a törvényi szabályok szerint az alapbérrészen felül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

Távmunkás kismama

Kérdés: Várandós kismama az Mt. általános szabályai szerinti határozatlan idős munkaviszonyban áll a munkáltatóval. A szülési szabadság alatt a kismama dolgozhat-e a jelenlegi munkáltatójánál távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szülési szabadság a munkavégzés szünetelésének (azaz a fő kötelezettségek, a munkavégzés és a bérfizetés teljesítése átmeneti felfüggesztésének) egyik speciális esete, amelynek célja, hogy a munkavállaló egészségét és újszülöttje egészséges fejlődését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelen betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján szabadság jár. Munkában töltött időnek számít naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. A szabadságra vonatkozóan a törvény 2013. január 1-jével lépett hatályba. 2012. júliustól jelenleg is keresőképtelen dolgozónknak 2012-re csökkentés nélkül jár a szabadság. 2013-ban január 30-ig jogosult szabadságra? Ha jogosult, mert a változás 2013. január 1-jétől hatályos, akkor a következő években is az áthúzódó keresőképtelenségnél az első 30 napra jár a szabadság? Például ha keresőképtelen a dolgozó 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 31-ig, akkor 2013. október 1-jétől december 31-ig nem jogosult szabadságra, 2014. január 1-30-ig jogosult szabadságra, és január 31-től március 31-ig nem jogosult?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szabadságra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jével léptek hatályba [298. § (2) bek.]. Az egyik fontos változás, hogy míg 2012-ben a keresőképtelen betegség teljes tartama még szabadságra jogosító idő volt, addig az Mt. szerint a keresőképtelen betegségből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

2010-ben választott üzemi tanács mandátuma

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. augusztus 1-jét megelőző három éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt. által a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. 2011. július 27-ét követően első alkalommal új üzemi tanácsot a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít az osztott napi munkaidő alkalmazására azzal, hogy rögzíti, hogy a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. Az előbbiekből következően a munkáltató egyoldalú döntésével osztott napi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 93. §-ának (2)–(3) bekezdései szerint a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor a munkaidő meghatározásakor a távollét, így a betegszabadság tartamát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

Rendkívüli munkaidő teljesítéséhez szükséges utazás díjazása

Kérdés: Cégünknél, ha a munkavállalónak a túlóra elvégzéséhez utazásra van szüksége, akkor 40%-os pótlékkulccsal utazási időt számolunk el részére. Az Mt. nem rendelkezik az utazási időről, ezt az eddigi gyakorlat alapján számoljuk el? Vagy meg is szüntethetjük a pótlék fizetését?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyé­re történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Mivel kifejezett eltérő szabályozás sem készenlét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.

Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként harminc...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 10.
1
…
143
144
145
…
174