299 talált állásfoglalás az ügyelet kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk 01193003 azonosító számú dajka végzettséget szerzett, illetve elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyamot. A Kjt. alapján a dolgozó mely fizetési osztályba sorolható? A fizetési fokozatok megállapításához a korábbi munkaviszonyainak beszámításánál a tanfolyam elvégzését követő időszak az irányadó, esetleg valamennyi korábbi munkaviszonyát figyelembe lehet venni?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”

Kérdés: I. Az ország egész területén, naponta változó helyszínen, bolti leltározással foglalkozó munkavállalók utazási ideje munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár az utazással töltött időre? A munkáltató céges busszal viszi a cég székhelyéről a munkavállalókat a munkavégzés helyszínére, és oda is érkeznek meg a munka befejezése után. A kezdési és befejezési időpontok nagyon változóak, függ az adott bolt elhelyezkedéstől, de az eltelt idő akár 14-16 óra is lehet.
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?

Kérdés: Az Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt, az apát a gyermeke születése/örökbe fogadása kapcsán megillető pótszabadság esetén kizáró ok-e, ha az apa külföldi állampolgár, aki Magyarországon vendégmunkás-engedéllyel van foglalkoztatva? A gyermeke születésekor a munkavállaló szabadságra visszautazott a hazájába, ahol felesége él és a gyermeke megszületett, majd pár nap múlva visszatért dolgozni Magyarországra. Az Mt. fogalommeghatározása szerint az apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbe fogadó férfi [Mt. 294. § (1) bek. m) pont]. Értelmezésünk szerint sem az Mt., sem a Ptk., sem a 535/2022. Korm. rendelet nem írja elő feltételként azt, hogy hol él az apa. A 535/2022. Korm. rendelet az Mt.-re utal vissza, amely tovább utal a Ptk.-ra. Ellenben a gyermek utáni pótszabadságnál már belép az a korlátozás, hogy gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek legyen [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Ez a helyzet egy távoli országban élő gyermek esetén fennállhat, az apa jogosult lehet a gyermek utáni pótszabadságra is?

Kérdés: Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn kívül. Egy férfi kollégánk feleségül vett egy hölgyet, és a hölgynek van egy kislánya, aki 16 év alatti. Jár-e a férfinak a pótszabadság azon gyermek után, aki nem az övé, hanem a felesége gyermeke?

Kérdés: Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi pótszabadság illeti meg őt?

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.

Kérdés: A képviselő-testület a Módtv. hatálya alá tartozó művelődési ház átszervezését tervezi. A költségvetési szerv megnevezésében szerepelni fog, hogy „színház és művelődési ház”, fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 900100 Előadó-művészet lesz. Ebben az esetben milyen képesítési előírásoknak kell megfelelnie az intézmény vezetőjének? A 155/2017. Korm. rendelet vagy a 39/2020. EMMI rendelet lesz az irányadó? A költségvetési szerv előadó-művészeti szervezetnek, vagy továbbra is közművelődési intézménynek tekinthető? Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára melyik törvény lesz alkalmazandó? A közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egységben dolgozók továbbra is Mt.-s munkavállalók maradnak? Ha az intézmény alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, de a tevékenysége között szerepel a színház is, az intézmény vezetőjének milyen képesítési feltételeknek kellene megfelelnie? Az átalakulást követően az intézmény továbbra is a Módtv. hatálya alá fog tartozni?

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?