Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
Részlet a válaszából: […] ...egyébként irányadó beosztásától eltérő (a terv szerintinél korábbi kezdésű) munkavégzésre is. A kérdés szerinti esetben a hajnali túlóra ellenére is megkapta a munkavállaló a kötelező napi pihenőidejét, a napi beosztható munkaidőre vonatkozó korlátok sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a kérdés összetettségére és a tervezett intézkedéssel összefüggésben felmerülő feladatokra tekintettel lapunk keretei között nincs mód a teljes körű válaszadásra, így csak a figyelembe veendő főbb szempontokat tudjuk megadni. A munkaidő meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaid ő re, amennyiben a teljesítend ő munkaid ő az általános munkarend szerinti munkanapra es ő munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Rendkívüli munkaidő elrendelhető legrövidebb tartama

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?
Részlet a válaszából: […] ...tartamú rendkívüli munkaidő ugyanúgy érinti a beosztás szerinti heti pihenőnapot (pihenőidőt), és fennáll a lehetősége, hogy a rövid "túlóra" okoz aránytalan sérelmet (pl. az utazási idő és a munkaidő arányára, valamint a "megzavart" pihenőnapért cserébe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a munkavállalót megilleti az e napra járó alapbére, 100% munkaszüneti napi pótlék, a rendkívüli munkavégzésért 50% túlórapótlék és egy további pihenőnap. A munkáltató azonban azt is választhatja, hogy az alapbéren és a munkaszüneti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel

Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 139. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, akkor a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Rendkívüli munkaidő elrendelése – a közlés időpontja

Kérdés: Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő azt teszi lehetővé, hogy a munkavállaló előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére is igénybe vehető legyen. Ebből eredően az elrendelésének nincs határideje. Így akár közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
12
13
14
26