Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, hogy munkaviszonyt kell létesíteni,munkaszerződést kell kötni velük, illetve az életkoruk alapján megítélni azt,hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni rájuk. AzMt. szerint fiatal munkavállalónak minősül a 18 év alatti munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

GYES után – kell-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – a nagyszülőkivételével – a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathatkeresőtevékenységet [Cst. 1998. évi LXXXIV. tv. 21. § b) pont]. A munkavállalógyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet (Rendelet) 2. §-a határozza meg az ideiváltozásokat. A Rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján hatálya kiterjedminden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok

Kérdés: Vállalkozásunknál 8 és 20 óra között az azonos munkakörű, teljes munkaidős alkalmazottak egyik része reggel 8-ra, másik része 12 órára jár dolgozni. Így munkaidejük kb. felében együtt dolgoznak. Akik egyik héten délelőtt kezdtek, a másik héten déli 12-re járnak, és fordítva, az adott héten délben kezdők a következő héten 8-kor állnak munkába. A beosztást hetente változtatjuk. Kérdésünk: mindez pusztán annyit jelent, hogy eltérően van meghatározva a munkaidő kezdete és vége a két alkalmazotti csoportra, vagy ez már több műszakos foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. meghatározása szerint több műszakos a munkarend, ha amunkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljesmunkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belülegymást váltva végzik azonos tevékenységüket [117. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Készenléti jellegű munkakör – minősítő jegyek

Kérdés: Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2007. július 1-je óta tartalmazza a készenlétijellegű munkakör fogalmát. Ennek alapján készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan– hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadábannincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Rugalmas munkaidő-beosztás

Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkaidő-beosztás részben kötött, részben kötetlenmunkarendet jelent, ahol a munkáltató csak a munkaidő egy részét osztja be, amásik rész beosztására a munkavállaló bír felhatalmazással. Alkalmazására olyanesetben kerül sor, amikor a munkavégzés jellege naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
53
54