Teljesítménypótlék a havibérben

Kérdés: Havibérben történik a munkavállalóink foglalkoztatása, és ebbe a havibérbe szeretnénk beépíteni a minőségi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozó alapbére bruttó 200 000 Ft; a cél pedig, hogy vezetői döntés alapján ennek 10%-a megvonásra kerülhessen. A következő szöveget javasolták beírni a munkaszerződésbe: "A 4. pontban megállapított alapbér 10,00%-a minőségi pótlék. Nem megfelelő teljesítmény vagy munkavégzés esetén a vezető javaslatára a minőségi pótlék visszavonásra kerül." Megfelel ez a kikötés annak, amit szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaszerződésében az alapbért meg kell határozni; az alapbér minden esetben időbér [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Az a bér (bérelem), amit a munkavállaló teljesítménye alapján jár, teljesítménybér és nem alapbér. Az alapbérbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkaszüneti napi munkavégzésért pihenőidő

Kérdés: Munkáltatónk bizonyos munkakörök esetében (pl. karbantartók) rendeltetése folytán az év minden napján, így a munkaszüneti napokat is beleértve folyik a munkavégzés. Eddigi gyakorlatként a munkaszüneti napon teljesített munka­órákkal egyenlő mértékű pihenőidőben részesülnek az ezeken a napokon dolgozó kollégák. A pihenőidőn felül az Mt. 140. § (2)–(3) bekezdése szerint 100% bérpótlék is elszámolásra kerül részükre, ha munkaszüneti napon munkát végeznek. Megfelelő-e az eddigi gyakorlat, helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésért munkaszüneti napi pótlék jár (Mt. 140. §). Ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, mindenképpen jár részére a munkaszüneti napi pótlék. A munkáltató rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működik, ezért e napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaközi szünet és fizetés nélküli távollét részmunkaidőben

Kérdés: Lehet-e a 4 órás dolgozónak 20 perc munkaközi szünetet elrendelni, ha ezt a helyzet megkívánja? A teljes munkaidős munkavállalóinknak van 20 perc szünetük, erre az időszakra a teljes gyártás leáll, ezért a részmunkaidősöknek is szünetet kellene adnunk. Helyesen járunk el, ha megállapodunk a munkavállalóval, hogy rá is vonatkozik a 20 perc munkaközi szünet? További kérdésem, ha a 4 órás részmunkaidős dolgozó egy munkanap csak 2 órát dolgozott, akkor kell egy megállapodás, hogy mentesítem a munkavégzés alól, és erre az időre díjazás jár/nem jár? Természetesen a munkavállaló kérésére történt, a vezetője engedélyezte a távollétet, a jelenléti íven fel is tüntették.
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján akkor is kiköthető a húsz perc szünet, ha az a törvény alapján nem lenne kötelező. Sőt, ha a munkáltató ezt a munkaidő részének tekinti (azaz bért fizet rá), akkor a munkavállaló beleegyezése sem kell, a hosszabb szünet egyoldalúan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, ami a törvényben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Szabadság kiadása és nyilvántartása napokban és órákban

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet (a munkáltató tárgyévre szóló döntése alapján) órákban nyilvántartani. Az általános munkarend (hétfőtől péntekig 8 órás munkanapok) szerinti foglalkoztatás esetén nincs erre mód, akkor sem, ha a munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás minősítése

Kérdés: A cégnél a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7.00-től 15.50-ig, pénteken 7.00-től 13.20-ig tart, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is. A szabadság nyilvántartása napokban történik. Ez a munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés szabályaira tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) [Mt. 97. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és az ennek törvényi előfeltételeként meghatározott munkaidőkeret – alkalmazása nélkül a szabadságot munkanapokban kell kiadni és nyilvántartani – egy munkanapra egynapi munkaidőt –, általános teljes munkaidő alkalmazása esetén 8 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaszüneti nappal érintett hét munkaideje

Kérdés: Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Amennyiben túlóra kerül elrendelésre, a heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát. Olyan munkahéten, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, heti munkaidejébe pedig valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] Az Ebt. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Óvodavezető összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-a értelmében a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető (óvodavezető) munkakörével, vezető megbízásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
36
37
38
57