Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha Ön korábban keresőképtelen volt, ám a műtétjét követően felépül, és ismét keresőképessé válik, a munkáltatójának kötelessége Önt az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni, függetlenül attól, hogy esetleg más munkavállalót vett fel erre a pozícióra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 25.

Bérkompenzáció egyházi munkavállalónak

Kérdés: Egyházunk új belépőinek bérkompenzáció-fizetésével kapcsolatban az a kérdésem, hogy a jogosultak esetében hogyan számoljuk ki a bérkompenzáció összegét, érvényesítsük-e esetükben a 94%-os csökkenést? Elegendő-e a kitöltött nyilatkozatuk arra vonatkozóan, hogy 2012-ben akkori munkáltatójuk a garantált béremelést megadta részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vélelmezhetően a kérdés nem az egyház tagjaira, hanem az egyház által fenntartott intézmények munkavállalóira vonatkozik. A 462/2017. Korm. rendelet hatálya ugyanis csak a különféle közfeladatot ellátó egyházi jogi személyekkel munkaviszonyban, vagy (2013. december 31-én)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja egyebek mellett annak elbírálása, hogy a munkavállaló– a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra a tartamra, amíg keresőképtelen beteg [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ezt azonban orvosi igazolással kell alátámasztani, ami a jelen esetben – a munkáltató felszólítása ellenére –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 26.

Béremelés elmaradása mint jogsértés

Kérdés: Pár éve külföldi cégnek adták el a munkahelyünket, szép lassan a vezetés és a munkavállalók is két csoportra szakadtak. Ez év áprilisában a raktári dolgozók fizetését felemelték; titokban, mert erről nem tudott mindenki. A munka változatlanul ugyanannyi és ugyanaz volt, mint azelőtt. Július 1-jétől egy kollégámmal áthelyeztek a termelői részbe, régi vezetők alá. Erről a faliújságról és egy kihelyezett e-mailből értesültünk. Akkor még nem tudtuk, hogy kevesebb órabérért dolgoztunk hónapokat, régi munkatársainkkal ugyanazt a munkát csinálva, de egy véletlen beszélgetésen ez kiderült. Az új munkahelyen többet, általában éjszaka kell dolgozni, ezért most az alacsonyabb órabérem miatt sokkal kevesebbet keresek, mint kereshetnék. Kellett volna értesíteni engem írásban a béremelésről, illetve annak elmaradásáról? Az áthelyezésről nem kellett volna értesíteniük írásban is, új munkaköri leírással, munkaidő-beosztással és új órabérrel együtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes elemek a pontos válaszhoz a kérdésből nem derülnek ki. Önmagában az a tény, hogy egyes munkavállalók bérét emelik, míg másokét nem, nem jogellenes, akkor sem, ha ugyanazt a munkát végzik. Amennyiben a béremelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 16.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéses esetben a pedagógusnak két külön közalkalmazotti jogviszonya áll fenn egymással párhuzamosan, mindkettőben külön-külön megilleti a szabadság. A szabadság mértékét az Nkt. 64. §-a munkanapban határozza meg, teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Rendkívüli munkaidő elrendelése – a közlés időpontja

Kérdés: Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendkívüli munkaidő azt teszi lehetővé, hogy a munkavállaló előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére is igénybe vehető legyen. Ebből eredően az elrendelésének nincs határideje. Így akár közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 10.

Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség megsértése a felmondási idő alatt

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót a felmondási idő alatt is megilleti, illetve terheli a munkaviszonyból származó jogok és a kötelezettségek jelentős része, még akkor is, ha őt a felmondási idő egésze alól mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól. Az együttműködési és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.
1
…
7
8
9
…
15