Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles amunkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetveaz egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. Az Mt. 102. § (3) bekezdésealapján a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkabércsökkentés a minimálbérre?

Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?
Részlet a válaszából: […] Ha az ABC-áruházat egy üzletlánc üzemeltetésre átveszi,akkor az Mt. szerint munkajogi jogutódlásra kerül sor. Az Mt. 85/A. § szerint amunkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül, ha a munkáltatóanyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból kiindulva alappal feltételezhető,hogy a munkavállaló által elnyert külföldi ösztöndíj független a munkáltatóműködésétől, nem tanulmányi szerződés keretében lesz távol fél évet amunkavállaló, és nem is kiküldetésben tölti ezt az időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszából: […] Állásidő címén a munkáltatót munkabér-fizetési kötelezettségakkor terheli, ha a munkavállaló munkára képes, munkavégzési kötelezettségénekeleget tudna tenni, de a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a saját működésikörében felmerült okból. Amennyiben a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Próbaidő alatti bérvisszatartás

Kérdés: Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben nem azt a gyakorlatot alkalmazzák,hogy a próbaidős munkavállalónak kevesebb a bére másokénál (ez egyébkéntfelvetné az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének sérelmét – Mt. 142/A.§), hanem a bér 20%-ának kifizetését kötnék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Alkalmi munkavállaló minimálórabére

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
Részlet a válaszából: […] Az Amtv. alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül,ha általános szabály szerint a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóvallegfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés mértékét a jogosult átlagkeresete alapjánkell kiszámítani, melyről az Mt. úgy rendelkezik, hogy az átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/C. § alapján, ha a munkáltatónál munkaviszonyravonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása rövidebbteljes munkaidőt állapított meg, az ily módon csökkentett munkaidő mértéke amunkáltató és a munkavállaló között kötött, írásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabadságfelhalmozódás GYES-ről való visszatérés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdésének b)-c) pontjai értelmében aszülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miattkapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés] első évére járrendes szabadság. Ha több gyermeket szül a munkavállaló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] A munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során– ide kell érteni a béremelést is – az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
1
8
9
10
14