1395 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú cikkben – az akkori jogi környezetben – úgy nyilatkoztak, hogy a munkavállalót az egészségügyi dolgozók körén kívül nem érheti hátrány (pl. fizetés nélküli szabadság vagy felmondás), ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóit az oltás felvételére, de a munkavállaló ennek nem tesz eleget. Mennyiben módosítják ezt a helyzetet az azóta kiadott kormányrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű munkaszerződése 2022. június 30-án lejár. 2022. február 18-án gyermekgondozási díjra lesz jogosult, melyhez a fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznem részére. Ez esetben milyen időpontig kell megállapítanom a fizetés nélküli szabadságot? Amunkaviszony munkaszerződés szerinti lejártáig, vagy a gyermek kétéves koráig? Meg kell-e hosszabbítanom a munkaszerződését a gyermek kétéves koráig?

Kérdés: Előzetes letartóztatásban lévő munkavállalónál ez az idő jogszerző időnek minősül-e a szabadság tekintetében, és van-e annak jelentősége, hogy utóbb felmentik vagy letöltendő büntetést kap? Kérjük a pontos jogszabályi helyek megjelölését is.

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt december 14-én. November 19-től kivette a megmaradt szabadságát, december 3-tól a munkáltató felmentette a munkavégzési kötelezettség alól december 14-ig. A munkavállaló leadta a tárgyi eszközeit, de a céges autóját december 14-ig használhatta. Ha nem adta le az autóját, akkor a fennmaradó szabadság összegét csak az autó leadása után lehet-e utalni, azért, hogy ha valami kár lenne az autóban, akkor ebből kerülne rendezésre?

Kérdés: Ha a beoltottság hiánya miatt a munkáltató elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, annak tartama alatt a munkavállaló létesíthet másik munkaviszonyt?

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyba beleszámít-e a 2000. január 1-jétől 2021. december 31-ig az OTP Banknál töltött munkaviszony időszaka?

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.