Kiküldetés idejének elszámolása

Kérdés: Cégünk munkavállalói gyakran utaznak külföldre a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás miatt. A kiküldetéshez napidíjat számolunk el, illetve ha szombat-vasárnap is van a kiküldetés ideje alatt, akkor azokra a napokra túlóradíjat fizetünk nekik. A munkaszerződésükben nincs rögzítve, hogy kiküldetést fognak teljesíteni. Véleményem szerint a túlóra kifizetése csak akkor helyes, ha a kiküldetési jelentésben igazolta, hogy a hétvégén dolgozott. Mikor járunk el helyesen az Mt. szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A kiküldetés – vagyis az eltérő munkavégzési helyen foglalkoztatás – önmagában nem érinti a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 16.

Készenlét elrendelése és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Cégünk gázvezeték- és csőhálózat-szereléssel foglalkozik. Ha meghibásodik egy készülék, sok esetben kell kimenni családi házakhoz. Szeretnénk, ha munkavállalóink a szombati napon készenlétben állnának egy esetleges munkavégzésre. A kérdésünk az lenne, hogy ez milyen pótlékkal jár a munkavállalók részére (készenléti pótlék, szombati munkavégzés pótléka, illetve ezek egyszerre)? Minden szombatra el lehet rendelni a készenlétet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A készenlét olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Munkaidő-növelés – a munkakör készenléti jellegűvé minősítése

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megoldás lehet, hogy készenléti jellegű munkakörnek tekintik a recepciós munkakört. A törvény szerint ugyanis az e munkakörben dolgozó munkavállalóval a munkáltató megállapodhat, hogy a teljes napi munkaidő 12 óra legyen [Mt. 92. § (2) bek.]. Abban is megállapodhatnak, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Munkarend módosítása

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus díjazása május 1-jén

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 107. §-ának a) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban végzett munka, tehát például a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munka. A fentiek alapján a munkaszüneti napon a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony alapján a munkavállaló a munkáltató által előírt munkaidőben köteles megjelenni, és a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a) és b) pontok]. A munkavállaló munkaidejének mértékét a munkaszerződése határozza meg, külön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkaidő átalánydíja

Kérdés: Munkavállalóinkkal olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint az Mt. 143. §-a szerinti bérpótlékok helyett átalány illeti meg őket. Kérdésem, hogy az átalány ebben az esetben a rendkívüli munkavégzés teljes ellenértékét magában foglalja, vagy az arra járó alapbért mindig külön ki kell számolnunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték – ami bérpótlék vagy fizetett szabadidő – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a közölt munkaidő-beosztástól eltérően végez munkát, az ilyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendkívüli munkaidő megállapításához azt is tisztázni kell, hogy mennyi a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaideje. Ha ugyanis az általános teljes napi munkaidőre szerződik, azaz napi nyolc órára [Mt. 92. § (1) bek.], akkor természetesen az e felett elrendelt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Munkaidőkeret – nem hosszabbítható meg

Kérdés: A munkavállalóinkat 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A termelési igények miatt a munkaidőkeretet szeretnénk meghosszabbítani 4 havira, amit a munkáltató még egyoldalúan is elrendelhet. Önök szerint van ennek akadálya? A közelmúltban azt olvastam, hogy a munkáltatónak van erre lehetősége, de más véleményeket is hallottam már.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.
1
…
38
39
40
…
49