Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: az Mt. 117/B. § (1) bekezdése úgy rendelkezik,hogy a teljes munkaidő mértéke napi 8, illetve heti 40 óra. A munkajogiszabályok nem határoznak meg havi munkaidőt. Ennek oka, hogy a hónapok eltérőszámú munkanapból állnak, például a naptári napok eltérő száma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak a személyes érdekeiket – bizonyos korlátokközött – alá kell rendelniük a munkáltató akaratának. A munkáltató akárszóbeli, akár írásbeli utasításban is meghatározhatja a túlmunkavégzéselrendelését. Az Mt. 6. §-a előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rugalmas munkaidő-beosztás

Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkaidő-beosztás részben kötött, részben kötetlenmunkarendet jelent, ahol a munkáltató csak a munkaidő egy részét osztja be, amásik rész beosztására a munkavállaló bír felhatalmazással. Alkalmazására olyanesetben kerül sor, amikor a munkavégzés jellege naponta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
47
48