473 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóinkat a hatékony munkavégzés érdekében olyan módon akarjuk beosztani, hogy 28 egybefüggő munkanapot rendelünk el, ahol napi 12 órában teljesítenek munkavégzést, majd ezt követően a munkaidőkeretben beosztható munkaórák "kifutásáig" nem kell dolgozniuk. A munkavállalóink egyetértésüket fejezték ki a beosztással kapcsolatban. A kérdésem, hogy megvalósítható-e ez a munkaidő-beosztás a törvényi szabályok alapján?

Kérdés: Fővárosi bevásárlóközpontban üzemeltetünk ruházati boltot. A bevásárlóközpont elvárásai miatt vasárnapi is nyitva tartunk. A kérdésem, hogy kell-e a munkavállalóknak vasárnapra külön bérpótlékot fizetnünk?

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?

Kérdés: Ha rendes munkaidőben dolgozott vasárnap az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjai alá tartozó munkavállaló, akkor vasárnapi pótlékra jogosult. Kérdésem ennek alapján, hogy a pék, aki vasárnap este 22 órára megy dolgozni, jogosult éjfélig erre az 50% pótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a péknek vasárnapra rendkívüli munkavégzést rendelünk el?

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás alkalmával a túlórapótlékot úgy szabályozták, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. Mi eddig is így fizettünk; ezek szerint augusztus 1. előtt nem kellett volna csak a pótlékot adni?

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?