473 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: A kérdésem a vasárnapi munkavégzés tilalma témájában a 2015. évi XVII. törvényben megjelent Mt.-módosításhoz kapcsolódik. Ez a törvény az Mt. 140. §-át módosítja, amelynek (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen vasárnapi munkavégzés esetén jár plusz 50% pótlék a dolgozónak. Ezt, illetve ennek a jogszabálynak az indokolását nem tudjuk az egyéb vonatkozó jogszabályokkal, a Kertv.-vel és a Kszvmtv.-vel együtt úgy értelmezni, hogy az adott esetre egyértelmű választ adjon. Esetünkben a munkavállaló árufeltöltőként dolgozik egy áruházban. Kérdés, hogy ő a Kertv. szerint "kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet" végez-e? Ha igen (ezt példálózóan a kérdéses jogszabály indokolása is tartalmazza), akkor nem vonatkozik rá a Kszvmtv., hiszen az kimondja az 1. §-ában, hogy a hatálya nem terjed ki a kereskedelmet kiszolgáló tevékenységre. Tehát emiatt egy árufeltöltő vasárnap is végezhet munkát, és nemcsak a Kszvmtv. szerint kijelölt néhány vasárnapon, hanem bármelyik vasárnap, mint ahogy ez a kereskedelemben szokásos is, hogy a nyitvatartási időn kívül végezhetők el ezek a kiszolgálótevékenységek? A kérdésünkre, hogy egy árufeltöltőnek mennyi pótlék jár a vasárnapi munkavégzésért, az Mt. módosított szövege alapján kétféle válasz adódna: egyfelől a néhány, a Kszvmtv. szerint kijelölt vasárnapon 100%, másrészt minden más átlagos (tehát nem a Kszvmtv. szerinti kijelölt) vasárnapon pedig csak 50%, mivel az Mt. 140. §-a (2) bekezdésének szövege a plusz 50% pótlékot csak a kijelölt vasárnapokhoz köti. Helyes-e az értelmezésünk, mert az Mt.-módosítás indokolásának szövege ettől ellentétes értelmezésre utal, abból úgy tűnik, mintha az árufeltöltő is csak a kijelölt vasárnapokon végezhetne munkát, holott a jogszabályból nem ez következik? Ha az árufeltöltő munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez bármit változtat-e az irányadó szabályokon?

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?

Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel elő­fordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?

Kérdés: Az elmúlt hónapban többször is bent kellett maradnom munkaidő után két-három órára, de a munkáltatóm nem fizetett pótlékot. Amikor reklamáltam, azt válaszolták, a munkaszerződésemben benne van, hogy csak akkor fizetnek, ha a túlórát a munkáltató írásban írta elő. Valóban benne van ez a szerződésemben, kérdésem mégis az, hogy lehet-e ilyen esetben tenni valamit?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?