468 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?

Kérdés: Van egy üzlethelyiségünk, ami olyan területen van, ami piaccá lesz nyilvánítva. Ezáltal vasárnap is nyitva lehet az üzletünk. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e a vasárnapi pótlék és milyen mértékben?

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?