Munkaidőkeret lejárta előtti elszámolás

Kérdés: Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaidőkeret közölt befejező időpontja előtt megszűnik a munkaviszony, a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Ennek során a rendkívüli munkaidőre, illetve állásidőre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaszüneti nap feltüntetése a bérkartonon

Kérdés: A cégünknél használt bérkartonokon csak a hétköznapra eső munkaszüneti nap van feltüntetve. Amennyiben ez hétvégére esik, akkor pihenőnapként jelenik meg. Általános munkarendben (hétfőtől péntekig heti 40 órában) foglalkoztatott munkavállalókról van szó. A számfejtett havibért ez nem befolyásolja, mivel csak a munkanapokra kerül munkabér számfejtésre. Helyes így a bérkarton használata? Vagy jelölni kell rajta a munkaszüneti napokat, függetlenül attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)–(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Munkanap-áthelyezések

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet, 2015-ben a 28/2014. NGM rendelet szabályozza. A 28/2014. NGM rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. Az általánostól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj részeként csak egyes, az Mt.-ben felsorolt bérpótlékokat kötelező figyelembe venni, és ezeket is csak akkor, ha az ott leírt feltételek teljesülnek. Ha a munkáltató az Mt.-ben nem nevesített bérpótlékot fizet (pl. kollektív szerződés alapján), akkor azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Elmaradt rendkívüli munkaidő díjazása

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra rendelt el rendkívüli munkavégzést, amelyen azonban a munkáltató mégsem tudta a munkavállalókat foglalkoztatni. Az Mt. szerint állásidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. A túlóra szabadidővel való megváltását hívja a gyakorlat "lecsúsztatásnak". Az Mt. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50%-os bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet mértékéről, kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. E szerint amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő fogalmát az Mt. 86. §-ának (1)–(3) bekezdései határozzák meg. E szerint munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység (a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Vasárnapi pótlék piacon történő vasárnapi munkavégzés esetén

Kérdés: Van egy üzlethelyiségünk, ami olyan területen van, ami piaccá lesz nyilvánítva. Ezáltal vasárnap is nyitva lehet az üzletünk. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e a vasárnapi pótlék és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A Kszvmtv. hatálya nem terjed ki a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre [1. § (2) bek. 6. pont], ebből következően a vasárnapi munkavégzés díjazására az Mt. vasárnapi pótlékra vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
29
30
31
47