Találati lista:
331. cikk / 407 Műszak- és vasárnapi pótlék – a jogosultság feltétele
Kérdés: Egy vendéglátóegységben, ahol az alkalmazottak váltják egymást, mert a nyitvatartási idő hétfőtől vasárnapig 8-21.30-ig tart, több műszakos-e a munkáltató? A vasárnap dolgozó alkalmazottnak akkor is jár az 50%-os pótlék, ha a szerződésében benne van, hogy a munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben működőnek minősül, és a tájékoztatóján a munkarendje több műszakos? Helyes-e így a dolgozó szerződése és tájékoztatója, illetve jól jár-e el a munkáltató, ha nem ad 50%-os pótlékot vasárnapra?
332. cikk / 407 Vasárnapi foglalkoztatás
Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályt úgy kell értelmezni, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén sem írható elő vasárnapra történő rendes munkavégzés, csak akkor, ha egyidejűleg az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll? Amennyiben igen, ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók vasárnapra nem, hanem kizárólag szombati napra kerülhetnek beosztásra, ha egyéb, az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyik feltétel sem áll fenn?
333. cikk / 407 Heti pihenőnapok kiadása
Kérdés: Melyek a heti pihenőnap kiadásának korlátai az új törvény szerint? Mi az a leghosszabb időszak, amelyet a munkavállalónak kötelező pihenőnap nélkül egybefüggően ledolgoznia? Amennyiben vasárnapra rendelünk el munkavégzést rendes munkaidőben, kötelező-e pihenőnapot kiadni az azt megelőző szombaton?
334. cikk / 407 Külföldi munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: A munkavállalóink Németországban dolgoznak, kiküldetés keretében. A kérdésem, hogy dolgozhatnak-e a magyar munkaszüneti napokon, és milyen díjazást kell nekik fizetni erre az időre?
335. cikk / 407 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
336. cikk / 407 Vasárnapi munkanapot közvetlenül megelőző szombaton történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Társaságunknak több bevásárlóközpontban van kiskereskedelmi tevékenységet folytató (ruházati) boltja. Az eladók kéthavi munkaidőkeret alkalmazásával kerülnek beosztásra. A vasárnapi munkavégzésért 50%-os pótlékot fizettünk, s amennyiben az azt közvetlenül megelőző szombatra is beosztásra került a munkavállaló – rendkívüli munkavégzésért –, szintén 50% bérpótlék számfejtésére került sor. Az új Munka Törvénykönyve módosítja-e a kereskedelemben dolgozók szombati munkavégzésének pótlékát, ha szombaton és az azt követő vasárnap is beosztás szerint dolgoznak?
337. cikk / 407 Vasárnapi munkanap meghatározása
Kérdés: 2012 júniusától a cég három műszakos, megszakítás nélküli munkarendet vezetett be. A munkaidő vasárnap reggel 6-tól 18-ig, reggel 9-től 19-ig, este 18-tól reggel 6-ig tart. Mikor kellene vasárnapi pótlékot fizetni? Vasárnap 0-24 óráig, vagy a cég meghatározhatja, hogy a 6 órától másnap reggel 6-ig tartó műszakokra fizeti a pótlékot?
338. cikk / 407 Pótlékokra való jogosultság
Kérdés: Uszoda esetében a 7-től 19-ig dolgozó pénztárosok felváltva kezdenek reggel 7-kor. Jár-e nekik műszakpótlék és vasárnapi pótlék? A gépészek 7-től 19-ig, illetve 19-től reggel 7-ig dolgoznak felváltva, lefedve a hét minden napját 24 órában. Jár-e nekik műszakpótlék és vasárnapi pótlék? Az úszómestereknek, akik 8-tól 20-ig dolgoznak, ha mindenki reggel 8-kor kezd, jár-e műszakpótlék és vasárnapi pótlék? Egyéb pótlékot mikor kell fizetni?
339. cikk / 407 Készenlét elrendelése heti pihenőnapra
Kérdés: Az új Mt. 112. §-a szabályozza a készenlét időtartamának lehetőségeit, amelytől el lehet térni a munkavállaló hátrányára is. E szerint a készlet havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. A négy alkalom azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaideje hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart, és a rendes munkaidő letelte után naponta készenlétet teljesít a másnapi rendes munkaidejének a kezdéséig, akkor az egy alkalom, és így a havonta négy alkalmat hétfőtől csütörtökig ki is merítette, illetve az is egy alkalom, ha pénteken 16 órától hétfőn 8 óráig van készenlétben?
340. cikk / 407 Munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?
